Februárban volt a kerek 10 éves évfordulója annak is, hogy Robert Trujillo (teljes nevén: Roberto Agustín Miguel Santiago Samuel Trujillo Veracruz) basszusgitáros bekerült a Metallica-ba, de ne felejtsük el az előtte lévő 14 évet sem, amikor is Jason Newsted töltötte be ugyanezt a szerepet.
Nyilván az egy teljesen külön posztot érdemelne, hogy akkor, ott miért is lett vége az egésznek, és mi lett a következménye. Akit ez érdekel, annak persze a Some Kind Of Monster című dokumentumfilmet ajánlom, amely életem egyik legmeghatározóbb 3 órája volt 15 évesen.
De visszatérve a lényegre: Jason kilépett, majd játszott az Echobrain-ben, a Voivod-ban és még Ozzy Osbourne zenekarában is. 2006 környékén kicsit eltűnt a nyilvánosság elől, amelynek oka részben egy vállműtét is volt.
A tavalyi év végén viszont hivatalosan is bejelentette, hogy egy háromtagú saját csapatot alapított, amivel januárban egy négyszámos EP-t is kiadott.
A banda pedig már annyira beindult, hogy az idei Hegyalja Fesztiválon is fellépnek, amelynek még nincs megerősített időpontja, de a hír valós.
Jogosan kérdezhetik egyesek, hogy az eddigi négy dalon kívül vajon mit is fog még játszani élőben a trió, de ez majd kiderül.
Addig is itt van a Soldierhead klipje, amely egy ős-trash dal, némi Metallica-féle Whiplash beütéssel.
Welcome back, Jason!
Megint meghalt valaki, aki ebben magyar zenei főcsapásposványban még értelmezhető volt, akitől nem ömlött ki nyál a fejemből és esett le a földre.
Bár nekem a Republic az abszolút értelmezhetetlen zenei kategória, de a következetességet, a megalkuvás mentességet és a hitelességet el kell, hogy ismerjem, azon túl, hogy Cipő igencsak szuggesztív figura, aki szavak nélkül is többet mondott, mint a másik kopasz és őt most sajnos nem az ufók vitték el.
Nekem egyébként Cipő és népizenekara sajnos egyenlő a katonasággal, ahol minden reggeli tornán a Szállj el kismadár csicsergett, mert a rádiós hülyegyerek erre verte.
Cipő alapíts fent is egy zenekart és toljad tovább baszod. Nyugodj békében, csak a hold az égen, csak a nap ragyogjon!
Szólj hozzá!
Címkék: rip republic cipő
Ma van a nemzetközi nőnap, amiről sajnos mindig a nyomorúságos szocializmus jut eszembe, ahol már-már groteszk színjáték keretében szerencsétlenkedtek a nőkkel, pedig szép lenne ez, úgyhogy nincs mese ez a kedvenc ünnepem, persze csak a hallottak napja után.
Szabad ember vagyok, szarok a komcsikra, velem nem basznak ki, ami megtörtént, az meg, de minek, de mindegy, úgyhogy szóljon a hölgyeknek az aktuális nagy kedvenceimtől egy remek bugyi nedvesítő szösszenet, amivel be is lökném újra zeneileg ezt a fos blogot.
Úgyhogy Claudio Sanchez mester tolmácsolásában:
Kívánok boldog nőnapot csajok, puszi a hasatokra!
Megint nyakunkon az európai énekverseny, ahol legalább annyira fognak megint bennünket szeretni, mint egy pedofilt a börtönben, de csináljuk, mert.
Eme verseny remekbe szabott honi válogatóját a gumihipszter Márta byeAlex nyert meg. A gyerek konkrétan jobban leszarta az egészet, mint én és ez becsülendő, attól függetlenül, hogy annyi értelme van ennek az egész euróvíziónak, mint George ’package, you know’ Matolcsy jegybankelnökségének.
Ez a vízió a szarabbnál szarab dalokkal és a vérszánalmas magyar műsorral alulról karcolt egy Fásy mulatót, felülről pedig egy Szintiboy és Ilonka koncertet.
Amúgy ez az Alexgyerek, amúgy tolta gyorsabban is a talicskát és az nem rossz, sőt konkrétan a számomra egyenesen hallgatható kategória. Az under pressure akusztik verziója egyenesen kurva jó (javaslom az eredetit is).
Észrevétlenül telnek a napok, hetek és most már a második hónapot is ki lehet pipálni ebből az évből.
December végén elkezdtem valamit. Igazából magam sem tudom megmondani, hogy mit, és miért. Csak jött az érzés, mint a vadon élő állatoknak 2004 karácsonyán, hogy minél hamarabb menjenek Sri Lanka szigetének legmagasabb pontjaira, így túlélve az egy-két óra múlva lecsapó, több ezer emberi áldozatot követelő cunamit.
Ennek megértésére ajánlom Eckhart Tolle Új Föld című könyvét, de akár annyit is mondhatnék, hogy jobb, ha mi irányítjuk a dolgokat, és nem a dolgok minket.
Hál’ Istennek ebben a mai rohadt világban legalább a zene még nem mérgező, így abból aztán annyit adagolhatunk a kis fejünkbe minden nap, amennyit csak akarunk.
Nincs mese, mondhatom, hogy az elmúlt 2 évem legnagyobb felfedezettje most a Mastodon, amely zenekartól most nem is tudom kiválasztani a legjobb dalt, így megkapjátok a teljes tavalyi PinkPop-os koncertjüket!
"We're excited to get it done..."
Mike McCready's response to the new Pearl Jam album.
Szólj hozzá!
Címkék: pearl jam mike mccready
Izzott a hétvégén a magyar háló hírügyileg, de ami mindent vitt, az a szánalmasság maga, de sajnos én is elmosolyodtam rajta, na...
Hír: Rövid, tömör, világos és tárgyilagos sajtóanyag.
Hír: Oscar Pistoriust óvadék ellenében feltételesen szabadlábra helyezte pénteken Pretoriában a bíró.
Hát szeretem a humort is, meg értem is, de ez jó, pedig sok!
Háttér: Oscar Pistorius (para(o)limpiai csillag) súlyos fejlődési rendellenességgel született, nem volt a lábaiban szárkapocscsont és a lábujjai sem nőttek ki megfelelően. Hosszas egyeztetés után, az Apukája meghozta a döntést és a 11 hónapos kisfiúnak mindkét lábszárát amputálták, megadva az esélyt arra, hogy ne kényszerüljön egész életében tolószékbe. Innen már történelem...
1 komment
Címkék: hír olimpia oscar pistorius szabadlábra