Tegnap este Zsótika barátommal eltoltuk a biciklit egy jó kis FreshFabrik koncertre.
Természetesen nosztalgiázás volt ez a javából, mert ez a banda is a megboldogult gyermekkoromat juttatja az eszembe, és ki mástól, ha nem éppen Viditől szereztem anno olyan ronggyá hallgatott TDK…
Mint kezdő paszternák a nagybani piacon, úgy lépkedek az évadnyitó posztom felé, mögöttem mocsokkal, előttem mocsokkal, de hittel, hogy a hit nem én vagyok, hanem aki hisz, de nem bennem, mert én másban sem.
Itt az ideje, hogy egy elementáris zenével lenyomjam Adamo tesóm…