Az ünnepek annyira gyorsan elteltek, hogy eszembe sem jutott netezni, pláne blogozni, még szerencse hogy Adamo barátom tartalék lángon tartotta a füstölgő fost és írogatott ezt-azt.
Köszönet neki, csak így tovább, főleg hogy Csercsab barátom hírtelenjében inaktiválta magát, mondjuk fogalmam sincs…
Egyszerűen hihetetlen. Eltelt megint egy rohadt év, persze nincs okom panaszra, kaptam hideget, meleget, voltam fent, voltam lent, sírtam, nevettem, de az élet már csak ilyen.Folyamatosan javulni kell, dolgozni önmagunkon, hogy minél jobb emberek legyünk. Nekem ez a stratégiám, még annak…