- Melyik zeneszerző jut az eszedbe, ha azt mondom, hogy „Pacsirta”? (Etelközi Vata)
- Melyik zeneszerző jut az eszedbe, ha azt mondom, hogy „Dongó”? (Etelközi Vata)
- Bud Spencer és Terence Hill születési neveit kérem? (Béla és Feri)
- Miért nem ragad bele a pók a saját hálójába? (mert van gumicsizmája)
- Mi volt Luke Skywalker fedőneve az Új remény epizód „Halálcsillag” jelenetében? (Leila)
- A Star wars eposz utolsó mondata? (Minek forgattuk le ezt a szart!)
- Picasso melyik spanyol íróval ápolt baráti viszonyt? (Emilio Butragueño)
- A „barát” leghírhedtebb regénye? (Rambo)
- Ki tudja mit jelentenek az alábbi rövidítések:
Szólj hozzá!
Címkék: szerkesztőbá
Egy kis fejtörő, bár tudom le se fogja szarni senki.
Mindig meg szoktak dicsérni a munkatársaim, ismerőseim, barátaim, hogy milyen jók a csengőhangjaim, persze nem mindenkinek tetszik, így sokan elcsodálkoznak, hogy ez micsoda, most miért kellett. Ez persze nem igaz, de nem csűröm, csavarom itten van egy feladat.
A következő három rövid mp3 csengettyűhangról kellene megmondani, hogy ki az előadó és mi a szám címe? Ezek nem triviális csengőhangok, a mainstreamtől ezen zenék messzebb vannak, mint Magyarország az eurozónától, tehát a feladat nehéz, de nem megfejthetetlen.
Nyeremény is van. Amennyiben háromból valaki eltalál egyet, az egy sörre a vendégem, amennyiben kettőt, akkor kap egy szabadon választott rövid italt is és ha mind a három stimmel, akkor egy deci feles és két sör a vége!
Segítség a blog!
zene1 - mindenki
zene2 - barátok
zene3 - család
Update 1.:
Etelközi Vata kívánságára a speckó hangokat is feltolom:
zene4 - Feleségem
zene5 - Szerkesztőbák
zene6 - Ianbá a gyúrós gyerek
8 komment
Címkék: csengőhang eurozóna
Ma sikerült elvinnem először a beszoktatás közepette Rocky fiamat óvodába, ami nem volt éppen gyenge mutatvány.
Már otthon sírógörcsöt kapott, „Nagyon hiányozni fogsz Anya!” jött a jól irányzott lélektani balcsapott, amitől az Anyja is összeomlott rendesen, a kistesó Duda közben semmitől sem zavartatva zúzta össze a lakás még megmaradt értékeit. Egyébként fogalmam sincs mitől működik egyébként Duda, ugyanis enni alig eszik, aludni alig alszik, de egy pillanatra nem áll meg egész nap, szerintem egy miniterminátor, ami elpusztíthatatlan. Biztos visszaküldte magát a jövőből, hogy minden működő földi eszközt elpusztítson, teszem hozzá, a küldetését eddig maradéktalanul teljesítette.
Visszatérve az óvodára, nagy nehezen elindultunk, Rocky úgy szorította a kezem, mint amikor egy vírustól sikeresen kiszáradva a kórházban ott gubbasztottam az ágya mellett és fogtam a csöpp kis kezét. Mentünk vagy tíz métert, majd megkért, hogy fogjam az ölembe, amit meg is tettem, itt pedig úgy ölelt, mintha az életben nem akarna elengedni.
Nem semmi a fiú, annyira érzékeny, szeretetreméltó és jólelkű, hogy az csoda, de sajnos nem tehettem semmit, mert ha nem viszem be az csak neki lenne rossz a jövőre nézve, úgyhogy a küldetést folytatva berongyoltuk a gyermekmegőrző objektumba.
Innen kezdődtek a bajok, nem elég, hogy sírt, de konkrétan fogalmam sem volt, hogy mit és milyen sorrendben kell csinálnom. Otthon persze megkaptam a muníciót, hogy első ajtó jobbra, majd az öltözőfolyosón keressem meg a jelét (létra), átöltözés, majd sárga táska, cipő, piros táska, majd első emelt és sárga táska, vagy valami ilyesmi, de ott konkrétan fogalmam sem volt, hogy merre az arra.
Erdő, mező, vadvirágok, de semmi ok nem volt a pánikra, mert ott volt velem az okos nagyfiam, aki kisírt szemmel, szipogva mondta, hogy mit kell csinálnom, „Apa itt van a jelem, látod ott a létra!”, „Ide kell tenni azt a ruhát amiben jöttünk.”, „Ez a benti cipőm Apa.”, „Ezt a táskát fel kell vinnünk az emeletre.”, „Látod Apa, ez az a lépcső, amiről Anya beszélt.”, „Apa ide tedd a táskát, a létrához, ha kimegyünk az udvarra, ezt fogom felvenni!”.
Hihetetlen, de nem én támogattam a megtört gyermekemet, hanem még ő segítette a bénázó apukáját. Elképesztő kisember, imádom.
Átöltözve, mindet el és bepakolva, az emeleti játszószoba ajtajában még megbeszéltük, hogy délután megnézzük az interneten, hogy hol lehet rendesen működő, lézerfegyveres buzz-lightyear figurát kapni, mert nagyon szeretne egy ilyet. Megtöröltem a kisírt szemét, megöleltük egymást, puszi-puszi, majd elcsukló hangon mondta, hogy „Nagyon szeretlek Apa!” és lehajtott fejjel még mindig könnyezve bement a többiekhez. Szívszorító volt őt így látni, de majd megérti egyszer, hogy ez csak az ő érdekében történik.
Szeretlek Fiam!
Update 1.: Természetesen, még mielőtt meggyanúsít valaki, a miniterminátort is imádom, sőt. Olyan lökött, mint én voltam, hiperaktív, kíváncsi, anyaszomorító, tehát imádnivaló! Duda imádlak!
Update 2.: Most jött a telefon, hogy a flusztrált óvónéniknek bejött a mai együttes megjelenésünk, úgyhogy azt javasolják, hogy ha lehet én vigyem a Főnököt az óvodába. Viszem!
Etelközi Vata barátunknak végleg az agyára ment a cycling manager játék, miután tavaly vett egy gagyi versenybiciklit, amivel legalább 30 defektje volt és állandóan szerelni kellett, pár hete beruházott egy profi bringára, ami ugyan kurva drága volt, de legalább működik, bár ezzel is voltak már gondjai, kitört küllő, durrdefekt, ilyesmi.
Vata egyébként igazi akrobata, miután izotópos italokkal rendszeresen újraépíti a testét, becsukott szemmel is akárhonnan hazateker cinkótára, ami nem egy egyszerű mutatvány lássuk be.
Csercsabbal küldenénk ezt a nótát barátunknak. Vigyázz magadra baszod!
Egyébként az országúti kerékpározás 1 órás rekordját még a régi gagyi bringájával tartja. Ki érti ezt?
Egyszer már írtam egy bejegyzésemben, hogy „Ha a fiú nem Isten igéje akkor Isten sosem szólalt meg.”
Szombaton este láttam valamit, amiről rögtön ez ugrott be, de nem csak azért mert fiaim vannak, hanem mert akit láttam, az egy roppant szimpatikus, csupa szív fiú volt, aki a köcsög közeg ellenére szépen beszélt az apukájáról, vállalva őt, minden negatív történés ellenére.
Mikor a tiszteletlen köcsög mentorok - Feró egy retek fasz vagy! - viccesnek szánt, de roppant szánalmas nyöszörgésére bemondta, „De van, a fia vagyok!” már akkor leesett a tantusz. Most is beleborsózok, hiszen minden apa álma, hogy a fia(i) ilyen tisztelettel és szeretettel nyilatkozzanak róla. Attila, ember vagy, respekt!
Az előadása meg, az valami hihetetlen volt, engem teljesen földhöz vágott, már ezerszer meghallgattam, megnéztem, tökéletes performance, minden hibája ellenére. Elképesztő!
"...These fancy things, will never come in between
You're part of my entity, here for Infinity
When the war has took it's part
When the world has dealt it's cards
If the hand is hard, together we'll mend your heart..."
A szeretet, a keserűség, a bánat és a remény formálta őszinte arc mögött, a kezdeti bizonytalanság ellenére is ott volt a zene, ami egyértelműen a vérében van. Szerintem ez a tehetség, vagy tudja a tököm mi, x-faktor, akármi! Lehet nincs tökéletes hangja, nem egy jól fésült arc, de annyira tökéletes előadó, hogy nálam már nyert ügye van!
Feró baszod, vedd a szárnyaid alá a fiút, kérj tőle bocsánatot, tedd rendbe az agyad, mert ha nem, akkor szétrúgom a segged! Emlékszel, baszod?
...Egyszer volt, hol nem volt,
még a külvárosi tengeren is túl.
Volt egyszer egy farkaskölyök,
hallgasd meg történetét!
Elunta a szülei meséjét,
a meddő vitatkozást.
Elszökött otthonról végleg,
hogy elkezdjen egy új mesét. Mesét?...'