Na egy kis igazi rockandroll, amit vagy így kell játszani, vagy sehogy, legfőképpen trióban, a TCS meg természetesen elmehet a picsába!
Lemmy ’60 felett már csak szopatok!” Kilmister és csapata egyértelműen az etalon r’n’r banda. Phil Campbell, Mikkey Dee úgy élnek, úgy játszanak, olyan figurák, ahogy a rockandroll életvezetés tankönyvben le van írva. Hatalmas tróger mindegyik, de főleg az öreg alkesz. Na jó Dee sportemer és Duran-Duran rajongó, de megbocsátom neki, ahogy Vata barátomnak is.
Egy régi sztori, még a régi tagokkal:
"Jo Howard, Ron bombázó felesége elsétált mellettük, és minden megmozdult, tudod, mire gondolok? Wurzel pedig szemtelenül bámulva megjegyezte: - Hú, de megbasznám, te nem?
Ron meg azt válaszolta: - Ami azt illeti, én meg is szoktam. Ő a feleségem."
A zenekar a több, mint harminc éves pályafutásuk során kiadtott huszonhárom albumot, megkapták a Grammy-díjat, és olyan dalokkal hódították meg a rockzene világát mint az Ace of Spades, a Bomber és az Overkill.
-Igaz vagy csak urbánus legenda az a híres sztori, hogy egy orvos szigorúan megtiltotta, hogy vérátömlesztést kapj, mert a tiszta vér kikészített volna?
-Majdnem. Valamelyik menedzserem egyszer kitalálta, hogy friss vérre lenne szükségem, az kicsit helyreállítana. A doki, miután mintát vett tőlem, figyelmeztetett, nehogy bárkinek vért adjak, mert ami bennem folyik, az bárkit megölne, ha-ha!
-Le tudnál jönni a piáról, ha kellene?
-Miért kellene? Ha eddig kibírtam így... Különben is, ha leállsz a piával, egyből jön a másnaposság. Én ezt az érzést már rég nem ismerem, mert mindig iszom...
Tények egymás után, márcsak a miheztartás végett.
A képviselők 60 év helyett 55 évesen vonulhatnak nyugdíjba, és ráadásul a teljes összeget megkapják, nem pedig a 8%-kal csökkentettet.
Hogy is van ez? Hát így köcsögök!
2009-től évente 183 nappal növekszik a nyugdíjkorhatár, egészen 65 éves korig, de a pöcsömöccse politikusok megoldották, hogy egy szupertitkos 2009-os törvénymódosítás értelmében ez rájuk, mint kiváltságos és nagy tudású, jó munkásemberekre nem vonatkozzon.
Sok más politikus mellett, korkedvezményes nyugdíjazását kérelmezte Dávid Ibolya (56 éves), az MDF volt elnöke, Horn Gábor (54) korábbi SZDSZ-es államtitkár és párttársa, Magyar Bálint (57) egykori oktatási miniszter, egy olyan kilentúrának a prominens emberei, akik mindent megtettek azért, hogy ne csak felemeljék a nyugdíjkorhatárt, de a korkedvezményt, mint intézményt tokkal-vonóval szüntessék meg.
"A korrupciót próbálja visszafogni az ilyen „kivételezés". A törvényalkotó célja ilyenkor az lehet, hogy a politikusnak ne kelljen a hivatalban töltött utolsó éveiben azon aggódnia, hogy nem tud majd megélni, és ezért kenőpénzt fogadjon el. Ha biztos lehet benne, hogy idős napjaiban sem szenved majd hiányt, kevésbé valószínű, hogy meg tudják vesztegetni. Ez nem csak itthon van így, ezért kapnak például az Európai Unióban a távozó biztosok 100 millió forintnak megfelelő végkielégítést. Tudják, hogy lesz pénzük, így nem korrumpálhatóak." - Vasali Zoltán, a Progresszív Intézet vezető elemzője.
Na ez tényleg szánalmas, sőt vérlázító, és ha már itt tartunk nyugodtan meg is dögleszthetjük őket. 100 milliós végkielégítés, persze EU, meg a faszom! Mire, miért, minek?
Persze belátom, hogy nem lehet mindenki politikus, aki elképesztő kínok között, már-már Bear Grylls meghazudtolva próbálja túlélni a politika posványos, mocsaras, embert próbáló nehézségeit, ahol a tiszta lélek és test küzd egy ádáz és roppant veszélyes ország ellen, ahol az alattomos állampolgárok a legnagyobb ellenségek.
Javaslom, hogy a korhatárt dobjuk le 35 évre és akkor ezek a köcsögök eltakarodhatnak a picsába, még mielőtt nagyobb kár okoznak nekünk!
Dolgozzatok parasztok, mert ezt a sok ingyenélő köcsögöt el kell tartani!
Aki eléri a nyugdíjkorhatárt és még él, azt esküszöm meghívom egy sörre, persze, csak akkor, ha én is még élek !
Szólj hozzá!
Címkék: politika eu nyugdíj 60 55 eurozóna bear grylls 100 millió
A nyolc év lejtmenet egyik illusztris képviselője volt, ez a sziklaszilárd jellemű ősdemokrata, vagyis Szekeres Imre, a Kárpát-medence katona-viseletlen katonai szakértője, az egyszemélyes hadsereg, barátainak „Imirambó”, az absztinens alkoholista, a beszédszintetizátor feltalálója. (Róla és a haverjairól már megemlékeztem egyszer!)
Ez a szerkesztőbákkal közös kedvencünk, már az elhangzását követően klasszikussá vált. Nem lehet elégszer végignézni.
A személyes kedvencem az újnyalás 0:54-0:56 között!
Száz éve, 1910. szeptember 22-én Budapesten született Faludy György, magyar költő, műfordító, író. Emlékezzünk meg róla, megérdemli.
 |
Édesapja vegyész, a felsőfokú ipariskola tanára volt. 1928-ban az Evangélikus Főgimnáziumban tett érettségi vizsgát, ezután 1928–1930-ban a bécsi, 1930–1931-ben a berlini, 1931–1932-ben a párizsi, végül 1932–1933-ban a grazi egyetemen tanult. 1933–1934-ben katonai szolgálatot teljesített, zászlósi rangot kapott, ezt később megvonták tőle.
Első versei a harmincas évek elején jelentek meg a Dénes Béla által szerkesztett Független Szemlében és a Magyar Hírlap című napilapban. 1937-ben adta közre Villon-fordításait, pontosabban átköltéseit, ezek zajos vitát okoztak, több kritikusa kétségbe vonta azt a jogát, hogy a francia költő szabad átköltése által a saját mondanivalóját és közérzetét szólaltassa meg.
1938-ban Párizsba utazott, ahonnan a német megszállás elől Marokkóba, majd 1941-ben az Egyesült Államokba költözött. A Szabad Magyar Mozgalom titkáraként és a mozgalom Harc című lapjának szerkesztőjeként tevékenykedett. 1943 és 1945 között három éven át szolgált az amerikai hadseregben, ennek következtében a csendes-óceáni hadszíntérre is eljutott. 1945 végén leszerelt, 1946-ban hazatért Magyarországra, a Népszava szerkesztőségében helyezkedett el. 1946-ban, tíz nappal feloszlatása előtt, tagjává választotta a Kisfaludy Társaság. 1950. június 14-én koholt vádak alapján letartóztatták, három évet töltött a recski kényszermunkatáborban.
Széljegyzet papír nélkül
Dögölj meg – sziszegte az ávós,
mikor e lyukba belökött.
Két és fél lépés. Itt sétálok
fel és alá négy fal között.Ez nem panasz. Tudtam, mi vár rám,
és futhattam volna nyugat
felé, amikor még nem zárták
le drótsövénnyel az utat,s később is, mikor jóbarátok
vezettek volna ki. De csak
maradtam. Mért? Kíváncsiságból.
Azért is, mert már túlsokatbolyongtam, és mert ez a város
a hazám meg a földem, és
mert tudom, hogy a versíráshoz
jó ihlető a szenvedés,és mert kell, hogy megörökítsem
azután, hogy kiismerem
e társaságot, mely mezítlen
képét mutatja idebenn.Panasz helyett inkább dicsekszem,
hogy ellenségnek vesznek és
hogy költőink közt éppen engem
ért e megkülönböztetés.Itt gondolkozhatom nyugodtan.
Attól lettem szabadabb, hogy
lezártak, s hogy oda jutottam
végül, hová való vagyok.Mint máskor. Szájas humanistát,
lecsukatott a budai
basa. Nézem a tömlöc piszkát.
– Dögölj meg – szólnak csauszai.Ezerhatszáz? hétszáz? vagy nyolcszáz?
Szabad szám messze elszaladt?
Mi a választék? Visz az osztrák:
börtön, hóhér vagy gályapad.Világosra Spielberg, Lipótvár,
Buda? Ehhez képest egész
jó tömlöcök voltak. S Czuczornál
jobb verset írnom nem nehéz.Orvos-hugomat innen küldte
Szálasi a halálba. Most
Rákosi tart itt. Egy a csürhe:
a porkoláb is azonos.Sebaj! Mert megalázni engem
ily társaságban nem lehet.
Pofozhatnak, és én fejemben
tovább csinálom versemet.Akármi – én vagyok az úr itt.
Kínzóim sírja összedől.
Rímeim élnek. Körben húrik
szállnak. Nem félek senkitől.Egy gondom van, mely éjjelente
a nyálkás priccsen felriaszt:
hogy nemcsak én írom e verset,
én is vagyok a kézirat.(Az ávó pincéjében, 1950 nyarán)
1953-ban a tábor felszámolását követően szabadult, ezután műfordításaiból élt. 1953-ban feleségül vette Szegő Zsuzsa újságírót, akivel már letartóztatása előtt kapcsolatban állt. Az 1956-os forradalom idején az Írószövetségben és a megújult Népszavánál tevékenykedett, a szovjet invázió után nyugatra menekült. Párizsban, majd Londonban és angliai kisvárosokban élt.
1957 és 1961 között az emigráns Irodalmi Újság szerkesztője volt. 1963-ban felesége meghalt. 1964-ben Firenzében, 1965-ben Málta szigetén élt, végül 1967-ben a kanadai Torontóban telepedett le. 1968-ban a New York-i Columbia, 1971-ben a New Jerseyben lévő Montclair Egyetem, majd a philadelphiai egyetem tanáraként dolgozott. Még ebben az esztendőben visszatért Torontóba, ennek egyetemén a közép-európai irodalomról tartott előadásokat.
1972-ben a torontói egyetem díszdoktorává avatták. 1975-ben a quèbeci Bishop University-n tartott előadásokat. Tagja volt az Ötágú Síp című rövid életű amerikai magyar irodalmi folyóirat szerkesztőbizottságának, 1986–1989-ben a chicagói Szivárvány című folyóirat szerkesztőségének. Ezek mellett munkatársa volt az Irodalmi Újság, a Látóhatár–Új Látóhatár, a Menora című folyóiratoknak, a bécsi Magyar Híradónak, az amerikai emigráns Népszavának, a Haifai Szemlének, a Montevideóban kiadott Tárogatónak és más nyugaton megjelenő magyar lapoknak.
Rendszeresen írt könyvismertetéseket a Toronto Star című angol nyelvű újság számára. 1988-ban hazalátogatott, 1989 márciusában hazatért, Budapesten telepedett le.
1990-ben a Magyar Köztársaság Zászlórendjével, 1994-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.
2006. szeptember elsején hunyt el.
Szonett a Múzsához
Tőled reszkettem elejétől fogva,
nem vonzott-űzött így még soha más:
a lomb lehullt s a gyermekajkon lopvarajzolt keskeny redőt a rohadás.
Te ültettél az omló földű fokra,
amerre nem tért vissza vízfolyás,
s csupán az illó Szót kaptam marokrabolond bálodon, örök változás.
Mezitlen táncos érted lettem sértett
gőgömben. Jöjj hát, íhletett kisértet,
zuhanjon rám öklöd, ha megtalál,mard, verd e testet és gyötörd e szívet
hogy dallal-vérrel kössünk ősi frigyet,
uram, vezérem, istenem: Halál.
Szólj hozzá!
Címkék: budapest vers költő 100 faludy györgy ávó kossuth díj
„Jó magyarnak lenni, igen nehéz, de nem lehetetlen!” (Széchenyi István)
Tudtad-e, hogy a világ második alkotmánya a miénk? Az első az izlandi 720-ból, a második pedig: Szent István király intelmei Imre herceghez.
Tudtad-e , hogy a Honfoglalás idején Európában csak a görögöknek és a rómaiaknak volt írásbeliségük, és amikor mi megérkezünk a Kárpát-medence területére, már kiforrott, kész, mintegy 6000 éves írásbeliséget hoztunk magunkkal.
Tudtad-e, hogy nyelvünk ősiségét egy angol nyelvész és irodalmár, Sir John Bowring, aki sok nyelv mellett magyarul is beszélt, ekként jellemzett az 1830-ban megjelent „Poetry of Magyar” című verses kötetének előszavában: „A magyar nyelv messze magasan áll, magában. Egészen sajátos módon fejlődött, és szerkezetének kialakulása olyan időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb európai nyelv még nem is létezett. Önmagában, következetesen és szilárdan fejlődött nyelv, amelyben logika van, sőt matézis, erő, a hangzatok minden hajlékonyságával és alakíthatóságával. E nyelv a nemzeti önállóság, a szellemi függetlenség legrégibb és legfényesebb emléke... A magyar nyelv eredetisége még ennél is csodálatosabb tünemény! Aki megfejti, isteni titkot boncolgat, annak is az első tételét…”
Tudtad-e , hogy az Ómagyar Mária-siralom szövegét mi még a mai napig értjük, hiszen szókincsét, mind a mai napig használjuk? Shakespeare drámáit, a művelt angol már csak szótár segítségével képes elolvasni, mivel annyit változott nyelvük az elmúlt 440 év során.
A miénk, megtartotta nyelvtanát és szókincsét. Nem volt hajlandó belesimulni, beleolvadni a nagy nyelvi forgatagba, hiszen több ezer éve kiforrott és csak minimális változtatásokra van szüksége!
Tudtad-e, hogy a British Múzeum könyvtárában a legértékesebb közép-európai ősnyomtatvány szövege így kezdődik: „Az Ephesom helyeknek yrth Zent Pál levelenek elsew capitoliuma” Keletkezésének időpontja 1533, és magyarul íródott.
Tudtad-e, hogy míg a nagy nyugati világnyelvek legjobb esetben is csak 7 magánhangzót ismernek (az olasz például csak 5-t), addig a magyar nyelv 14 magánhangzót ismer és használ: a-á, e-é, i-í, o-ó, ö-ő, u-ú, ü-ű
Tudtad-e , hogy a Magyar Zenetudományi Intézet regisztrálta a 200 000-ik magyar népdalt, amelyből 100 000 már megjelent nyomtatásban is. A 80 milliós Németországban összesen 6000 (!) népdalt tudtak összegyűjteni.
Tudtad-e, hogy a nyelvek összehasonlításában mint a legdallamosabb az első helyen álló olasz és a második helyen álló görög után a magyar következik?
Ezt nem kisebb nyelvtudós, mint Giuseppe Mezzofanti bíboros állította (1774-1849), aki 58 nyelven írt és 103 nyelven beszélt. Ő maga mondotta, Ludwig August Frankl költőnek: „Tudja, melyik nyelvet tartom az olasz és görög után minden más nyelv előtt leginkább dallamosnak és a verselés szempontjából a leginkább fejlődésre képesnek? A magyart. Ügyeljen, mert egy feltündöklő költői lángész még igazolni fogja nézetemet. A magyarok, úgy látszik, még nem is tudják, micsoda kincs lakozik nyelvükben...”
Tudtad-e, hogy a magyar mesevilág páratlan az egész világon? Európában nem ismerik a tündért, hetedhét országot, fanyüvőt, hétfejű sárkányt, még nyelvtani szinten sem. Nincs szavuk rá.
Tudtad-e, hogy a Sorbonne egyetem nyelvészei, akik összehasonlításokat végeztek számítógépekkel, a nyelvek ősiségének vizsgálata kapcsán, hogy mely nyelv őrzött meg legtöbbet az ősműveltség elemeiből, az ős-etimonokból, alapszavakból, a következő eredményre jutottak: a mai angol nyelv 4 % etimont, a latin 5 %, a héber 5 %, a csendes-óciáni nyelvek 7 %, az indiai mundakhol 9 %, a tibeti szanszkrit 12 %, az ős-török, türkmén 26 %, a mai magyar nyelv 68 % ős-etimont tartalmaz!
Tudtad-e, hogy a magyar nyelv tömörítő hatása szinte egyedülálló? Hogy hihetetlenül gazdag, képalkotó képessége van szavainknak, hogy tárgyas ragozásával, harminchat mozzanatos, negyvenhat gyakorító, sok-sok kezdő, műveltető, ható igékkel, főleg pedig igekötőink előre és hátra-vetésivel, amivel a cselekvés és az idő boszorkányos árnyalatait és mozzanatait jelölhetjük. Ilyen bravúrra a világ egyetlen más nyelve nem képes!
Példa a „néz” ige módozataira: néz, nézeget, nézelődik, nézőben, nézve, nézvést, nézetlen, nézhetetlen, néztében, nézetében, stb.
Tudtad-e, hogy magyar családnevek, földrajzi nevek ezerszám fordulnak elő a világ különböző helyein? A Hawaai-i szigeteken élt Dr. Vámos-Tóth Bátor és munkatársai gyűjtésének köszönhetően az azonosított magyar szavak gyűjteménye egy új tudományágat képvisel, amelyet TAMANA névvel jelölnek. Eszerint mintegy hatezer eredeti magyar név és névszerkezet fordul elő szerte az egész világon. Csak egy példa: Magyar családnevünk, helységnév Indiában, egy dombvonulat elnevezése Irakban és Libanonban, továbbá hét földrajzi helyet jelöl Máltán, települést Tuniszban, Burkina Fasoban, a Fülöp szigeteken, egy város neve Indiában, településnév a Kaukázusban és az udmurtoknál, ezen utóbbiaknál éppenséggel az „Almás”, „Káldi”, „Kocsis”, és „Vajas” települések szomszédságában. Való tény, hogy bizonyos szavak azonos módon előfordulnak különböző nyelvekben, de itt nem erről van szó csupán, hanem a feltűnően nagy számú előfordulásban.
„Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem, hogy: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke.” Ove Berglund svéd orvos és műfordító
George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: „Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: Ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit.”
Na erre varjatok gombot! (már ha értitek ezután mire gondolok!)
Biztos izgalmas és mozgalmas koncert lehetett, ez az igazi heavy!
 |
A kék szögvas pad az odaver rendesen és a szinkron tánckar se kutya (figyeljétek meg az együttmozgást) a búvárarcú nőkkel!
Szólj hozzá!
Címkék: koncert heavy padödö
Volt, pontosabban van egy kazincbarcikai srácokból álló zenekar, a The Bedlam, akik még életükben legendává lettek, mindössze két demófelvétellel a hátuk mögött. A fénymásolt borítós, angol nyelvű, kazettáról kazettára másolt 1989-es General Rejection és a 1990-es Dreamland in Mysery demóik abszolút alapművek, nemcsak magyar, de nemzetközi mércével is. Már ennyi elég volt, hogy vájtfülű metálosok aranytollal beírják őket a naplóikba.
Az oroszlán sörényű Cicó, aki a Bedlam zenei agya, akkortájt Apukám csapatában dolgozott, a még fénykorában lévő sajószentpéteri üveggyárban. Egyszer jön haza Papa és odaad nekünk egy rajzolt borítós kazettát, mint mondta a nagyhajú munkatársa küldte, hogy hallgassák meg a fiai. Meghallgattuk, ezóta ez már történelem. (Mindkét tesóm nagy Cicó és zenerajongó azóta is!).
A Bedlam hihetetlen agyas rock, pontosabban metál zene, már a kezdetektől jelen lévő psychedelikus hatásokkal, amit akkor és azóta is csak techno-thrash néven emlegetünk. Én nem értetem azóta sem ezt az elnevezést, de jól hangzik. A Bedlamot annyira a kezén hordozta a közönség és majd a szakma is, hogy megjelenhetett a nagylemezük 1994-ben Inside Ash címen. Sajnos az akkori zeneileg igencsak viharos időben ez nem volt jó ómen, mert szinte minden nyom nélkül néhány lemezbemutató koncert után eltűntek a süllyesztőben. Nem hittem el akkor, hogy ez megtörténhet, feloszlott az egyik kedvencem, emlékszem az agónia közepette voltam olyan Bedlam koncerten barcikán a Hordóban (megvan még?), ahol a talaj részeg Fodi helyett a helyi keménycsávó Puli tolta az éneket, ne is rosszúl, vicces is volt, de inkább szomorú, hogy idáig jutottak.
Sajnos az akkori kortársak is megsínylették ezt a vérzivataros, élőzene ellenes időszakot, sok tehetséges, világszínvonalú, igencsak szimpatikus zenekar ment akkortájt a levesbe.
Tavaly azonban feltámadtak a poraikból, nyomtak néhány zseniális koncertet, mindezt úgy, hogy a legendát megőrizve, pontosabban tovább erősítve, még nagyobb hatást gyakoroltak rám és remélem mindekire, aki ismeri a fiúkat.
Az első visszatérő koncerten a Dieselben teljesen meghatódtam, zseniális volt az időzítés, a hely, minden és a zenekar egymásra is talált a közönséggel rendesen, felejthetetlen este volt. Semmit nem koptak a fiúk, a zsenialitás, a zeneiség és az alázat megmaradt, ami a hitelességük alapja, legendák ne ragozzuk.
A Bedlam zenéjét azóta több csapat jelöli meg hatásként, néhány underground metal banda setlistjében mai napig szerepelnek Bedlam nóták.
Én ott voltam a régi időkben, itt voltam most is és nagyon várom, hogy visszatérjen Fodi mester a felkelő nap országából és újra legyen, ha csak évi egy-egy koncertre is a Bedlam és a Nomad (erről, majd később megemlékezem!).
Cicó, kipukkadt a tigris és a zsiráf is, mikor tekersz újra egyet-egyet a fiúknak!
Szólj hozzá!
Címkék: fodi cicó üveggyár bedlam nomad barcika magyar rock sajószentpéter mother infinity dreamland in mysery