you won't be free!
Gondolom mindenki van úgy, hogy sehogy sincs!
Elmenni messzire, úton lenni, nem függeni senkitől, semmitől, magad lenni, minden befolyástól mentesen.
Szorongató érzés, de mégis felszabadító minden pillanata mikor beléd költözik. Van mikor várod, van mikor csak úgy megjelenik, de örülsz minden másodpercének, amikor rád települ, benne a szabadság illúziójával.
Elképzeled milyen lenne, ha elindulnál, úton lennél, csak te és a gondolataid, öröm lenne minden lélegzet vétel, lelassítanád az időt, csak hogy soha ne érjen véget. Ledobni minden láncot, elhagyni minden konvenciót, Jézusi naivsággal, tiszta hittel élni tovább és figyelni, tanulni a jelekből, jobb és szabadabb embernek lenni.
Én ehhez, sajnos a aszkéta kinézetet kivéve puhapöcs vagyok, pontosabban voltam, de mégis belül érzem, hogy élvezném minden egyes pillanatát, bennem van mélyen a szeretet és a béke, a szabadság maga.
Miért is írtam ezt a pár gondolatot?
Adamo megpendítette a húrt, én meg elkaptam a dallamot.
Kicsit megkésve, Ianbá barátom által találkoztam egy igaz történettel, egy fiúról, aki 22 évesen felégeti a volt életét és elindul a szabadság rögös útján, egyenesen a végzetébe.
Már családos emberként kötelességeim vannak, nekem már a fiúk az élet, de ezt az egészet nem tudom kiverni a fejemből.
Elmeséltem otthon a kedvesemnek a neten összegyűjtött infókból összerakott történetet, amire rögtön rávágta, hogy ezt ő már olvasta, amit némi keresgélés után meg is találtunk a könyveink között. Meg volt és még nem olvastam, szánalmas!
Állítása szerint nagyon jó könyv, de szerinte a srác egy önző dög, amiért ilyen helyzetbe hozta a családját. Alig várom hogy elolvassam a könyvet, csak idő kérdése ez is!
Az Út a vadonba (Into the Wild) egy Jon Krakauer által papírra vetett non-fiction regény, ami Christopher McCandless kalandjait követi nyomon. 2007-ben Sean Penn csinált belőle egy zseniális filmet, a filmet már többször megnéztem, gyönyörű minden pillanata.
Mi vezérelhette a srácot, kalandvágy, gyermeki idealizmus vagy csak egyszerűen az önzéssel nyakon öntött önpusztítás?
Olvassátok el, nézzétek meg, de addig is itt van nektek Adamo napi zenéje mellett a film legzseniálisabb betétdala, ráadásul egy bónusz élő zseniális előadásban a filmes barát Johhny Deepbával.
Adamohoz visszatérve, Eddie Veder csinált egy olyan filmzenealbumot, amit ha egyszer meghallgatsz, soha az életben nem versz ki a fejéből. Zseniális!
Ui.: Ha a feleségem hív, ez a dal, a society a csengőhang!

Az Oscar-tól már csak a Golden Globe szánalmasabb, de abban legalább néha jó dolgok is történnek, mint például az, hogy Eddie Vedder is hazavihetett egy ilyen díjat még 2007-ben a Guaranteed című daláért, amely az Into the wild című film egyik betétdala.
Eddie a földkerekség egyik legnagyobb tehetsége, legérdekesebb figurája (human being), és bár mindig is konkrét véleménnyel volt a világ működéséről, azon belül főleg a politikáról, tiszteletreméltó a szerénysége, amely fényében a Golden Globe díj elnyeréséről is beszélt.

Lement minden idők legszánalmasabb Oscar díj átadása.
Komolyan, ezt most minek?
Azt eddig is tudtuk, hogy Oscar bácsinak, mi gyün be és most sem csalódtunk. Ha bármilyen testi, lelki, családi, egyéb problémád van vagy buzi vagy és nem nyomod a full kretént, akkor gyün Oscar bácsi, mint a villanyszámla.
„Figyejjé'! Dustin Hoffman, Rain Man. Kreténnek tűnt, kretént játszott, nem vót kretén. Fogpiszkáló, kártyatrükkök. Autista.Naná! De nem kretén. … Nem hiszed el? Kérdezd Sean Pennt! 2001, Nevem Sam. Rémlik? Full kretén vót,Oscar bácsi meg nem gyütt.”
Most meg itt van nekünk a király beszéde (The King's Speech), ami Ianbá szerint egy fos film, amiben van egy dadogós király, akit Colinbá nem nyom full kreténben és meg is gyütt az Oscar!
Ebben az egész szánalmas versenyben, talán csak a harcosban (The Fighter) Dicky Eklundot zseniálisan játszó Christian Bale, aki megérdemelte, a többi kakaó! Amióta a pankrátorért (The Wrestler) Mickey Rourke nem kapta meg az Oscart, engem nem is érdekel az egész.
Vicckategória!
Mivel filmügyekben is otthonosan mozgunk, itt a mi alternatív Oscar díjunk a hat legfontosabb kategóriában.
Legjobb film: A feláldozhatók (The Expendables)
Legjobb rendező: Sylvester Stallone (The Expendables)
Legjobb férfi főszereplő: Sylvester Stallone (The Expendables)
Legjobb női főszereplő: Giselle Itié (The Expendables)
Legjobb férfi mellékszereplő: Mickey Rourke (The Expendables)
Legjobb női mellékszereplő: meghalt (The Expendables)
A filmszakértő fiaim szerint a lista a következő:
Legjobb film: Toy Story 3.
Legjobb rendező: Lee Unkrich (Toy Story 3.)
Legjobb férfi főszereplő: Woody (Toy Story 3.)
Legjobb női főszereplő: Jesse (Toy Story 3.)
Legjobb férfi mellékszereplő: Buzz Lightyear (Toy Story 3.)
Legjobb női mellékszereplő: Mrs. Potato Head (Krumplifej asszonyság) (Toy Story 3.)
Szólj hozzá!
Címkék: film buzz oscar díj kötelező woody christian bale stallone toy story rourke gyün feláldozhatóak gyütt

Imádom az összes évszakot, főleg a telet, mert ebben is benne van a romantika, de most már kezd egy kicsit elegem lenni a hidegből, és abból, hogy egyik nap ezerrel süt a nap, a következő nap reggelre pedig leszakad a hó.
Hozzunk egy kis melegséget ebbe a szar időbe egy Incubus örökzölddel.
Szólj hozzá!
Címkék: blog tél hideg napi zene melegség incubus the warmth

Jöjjön gyerekkorom egyik klasszikusa. Imádom ezt a dalt, Török-Zselenszky Tamás pedig egy zseni.
Ennyi. Pont.

Gyurcsány ’Elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon!’ Ferenc volt, de minek miniszterelnökbá múlt pénteki beszéde megvolt valakinek
Valaki hallotta, pontosabban érdekelt egyáltalán valakit ennek a nyomorultnak a véleménye?
Én lecsekkoltam és nem is csalódtam. Roppant tanulságos, még elolvasva is!
Az utolsó címzetes szociáldemokrata, a szocialisták Dagobert McCsip-e, a hanyatlófélben lévő önmarcangoló zseni, az egyszemélyes országmentő, a csillagszemű igazmondó most megmondta, hogy a fejünk felől bizony lebontják a demokráciát, hogy Orbán Viktor felépíthesse az önkény rendszerét. Konklúzió: szopóágon van az ország.
Remek beszéd volt, mintha egy öreg kurva, bizonygatná, hogy ő bizony szűz.
Egyébként voltak vagy ötszázan, ott volt a hotel szomszédos utcáinak összes nyugdíjasa és persze Vágó ’szkeptikus’ Pistabá, aki, mint egy levitézlett bűvész kiugrott a nagyember seggéből és rittyentett egy olyan bevezetőt, hogy Marinéni az első sorban el is sírta magát, mert közben rálépett a lábára.
Megtudtuk, hogy az új Alkotmány elfogadása után az mszp egy megválasztott parlamenti ellenzékből, Orbán rendszerének demokratikus ellenzéke lesz, tehát szarik a szavazóira és rámegy Viktorra.
Meg fognak tehát minket védeni, nem lesz baj, hozzáláncolják magukat a demokráciához és hősként védelmezik tőlünk a hazát.
Ezt előre is köszönjük Feribá, de miért nem húzol már el a jó büdös picsába, dugd vissza a seggedbe a megmaradt holdudvarod, kezdj el zsugorodni és kussolj be örökre!
„Nyitva van az aranykapu csak bújjatok rajta!"
Szólj hozzá!
Címkék: mszp orbán gyurcsány demokrácia pantera csillagszemű szopóág dagobert miniszterelnökbá marinéni vágópista országmentő

Ezután a halálközeli élményekben gazdag hét után térjünk vissza egy kicsit az életbe!
Ez a dal kb. olyasmi adrenalinbombát gyújtott bennem nyitódalként a 2009-es Hegyalja fesztiválon, mint a Creeping Death a tavalyi Metallica-n Pesten.
Egy élmény volt... de nem is, egyenesen két élmény!
