 |
Egy éves lett az egyik kedvenc blogom!
"Címkék: köszöntő
És igen!!!
Elérkezett az idő arra, hogy eme nemes metal kereszteshadjárat saját oldalt kapjon...:) A hihetetlen nagy érdeklődés és biztatás után, úgy döntöttem kell egy saját blog is... Elérhető lesz a régi helyén is, de itt bárki olvashatja, ajánlhatja ismerősének, stb-stb...
Az első 10 klip jött át eddig, dolgozom az ügyön, hogy minden átkerüljön...
Kocc
Napi Laci átköltözik...2010.11.10. 19:57 | Tökinger | Szólj hozzá!"
A főmágus Tökinger pajtás valami oknál fogva ránk talált, mármint a raklapfosra - pedig igencsak a föld alatt vagyunk - és azóta is rendületlenül olvas minket (remélem!), ahogy mi is őket, amit köszönünk. Még sohasem találkoztunk, de szerintem kölcsönös a tisztelet!
Nincs más hátra, minthogy zseniális zenékben és még zseniálisabb bejegyzésekben gazdag további éveket kívánjak, a lassan két lábra álló és cseperedő, de már egy év óta 'gagyogó' bloggereknek!
Boldog 1 éves szülinapot gyerekek!
Remélem a közeljövőben, aranypénteken innen, aranypénteken túl beverhetünk végre egy-két karika sört a srácokkal!
\m/
2 komment
Címkék: blog születésnap napilaci tökinger
Vészhelyzet van, mivel úgy látom Vidi annyira el van érzékenyülve, mint egy tinipicsa benedvesedett bugyija a legújabb Justin Bieber sorlemeztől.
Nem baj, ezt szeretni és tisztelni kell. Magam is megéltem az ilyen helyzeteket fiatalabb koromban, és nagyon kellemes érzés, ha újra fel tudjuk néha melegíteni azt a bizonyos töltött káposztát.
Szinte egy az egyben bemásolhatnám Vidi előző posztját, csupán a Megadeth-eket kéne Metallica-kra/Pearl Jam-ekre, és a Mustaine-eket Hetfield-ekre/Gossard-okra cserélni.
Máris megkapnánk az én csurgó bugyimat is! Mindenkinek van egy hőse, akiben ha felfedezzük a saját arcunkat, akkor még jobban el tudjuk viselni a körülöttünk lévő szart.Hallgatod a kedvenc dalaidat és érzed, ahogy az erő megszáll! Fantasztikus!
Nincs több hozzáfűznivalóm!
Beethovan a zene Mozart-ja!
Mivel közel és távol én vagyok a legnagyobb Megadeth rajongó (bár nem ismerjük egymást, de zseniális írásai láttán a shockos Szilvike legalább ekkora!), kénytelen vagyok mint a ’Csepű, lapu, gongyolás’ (Mekkora kirákyság volt, ’Köcsögöt a köcsögfára!’) kisbíró közhírré tétetni, hogy „A Megadeth jobb mint valaha, Mustaine még mindig a legnagyobb metál és riffguru, az elkényeztetett Metallica brigádja pedig bekaphatja!”.
A dúli-fúli, morgó és az egész világ az ellenségem Dave barátom (tisztára, mint én!) hitelességét firtatja folyamatosan mindenki, állandóan megy a porhintés, hogy mekkora fasz a vörös szörny („Közel hibátlan munka; nyolc pontnál csak azért nem megyek feljebb, mert annyira taszít a vörös szörnyeteg hiteltelensége.” de ebbe a fasziba nem lehet, sőt nem szabad belekötni!
Miért is?
Egy olyan ember, akit gusztustalanul kibaszták a nagy M-ből, majd a düh és a keserűség vezérelve csinált valamit, amit bárki megirigyelhetne. Ezt egyébként megköszönhetjük a törpe antidobos dán kisköcsögek, aki a legjobb haverját hagyta kibaszni, amivel kieresztette a dzsinnt a palackból! Davebá egyedül, pontosabban a nagy barát Juniorral (aki szerencsére most vissza is került hozzá!) megcsinálta a valaha volt legnagyobb metál zenekart. A Megadeth a legnagyobb metál zenekar, nincs mese. Ha nem hiszed el, hallgasd végig az összes lemezt, csak a miheztartás végett! Ezt már tudtam a nyolcvanas évek végén is, amikor már nyakig benne voltam Mustaine világában, de amikor 92-ben (basszus lassan 20 éve!) a legkedvencebb unokatesómtól, a csodababa feketedémon Katitól (Imádlak Bébi!) megkaptam szülinapomra a sorlemez Countdown to Extinction-t szó szerint megvilágosodtam! (Nézzétek meg a köcsögkönyven!) Ez természetesen ezerszer jobb volt, a szarrá sztárolt fekete albumtól és itt végleg megadtam magam, azóta nekem mindegy mit csinál Vöröske, én rajongok érte. (A legjobb barátom, aki szarik a fejemre 4 éve, még mindig a countdown ihlette hsd betűket használja e-mail címnek (hsd=high speed dirt (ejtőernyős, akinek nem nyílt ki!)))
Akkor térjünk a lényegre, itt a 13. sorlemez a vicces nevű Th1rt3en. Minden negatív felhang ellenére, „A helyzet viszont az, hogy a Th1rt3en valóban jó!” írta Szilvike és mivel igaza van, nem vitatkozom vele, bár meg kell, hogy kockáztassam, hogy ez az album nem jó,hanem zseniális, elejétől a végéig tökéletes!
Majd írok róla részletesen, de most nem tudok, mert el vagyok érzékenyülve, mert kezdtem totálisan szétesni, nagyon durván, ahogy a nagykönyvben meg van írva, de megint visszahozott a zene!
Sokadszorra is kösz Dave! (Adamo: Az én PJ-m, a Megadeth!)
...Poison ivy in your touch, being with you destroyed so much, HOME WRECKER...
Reggel arra ébredtem, hogy már nem alszom!" (Vata)
Adamo kereste a másnaposság témát a blogon, de nem talált semmit. Persze, hogy nem, mert a blog nem iszik, vagyis sohasem másnapos! A blog szerkesztőbái (mindegyik egy köcsög elbaszott lúzer!) nem, pontosabban ésszel isznak. Egy nyelet sör, néhány csepp unikum, egy laza kisfröccs és annyi! A másnaposság meg nem úgy van, hogy mindig sikerül, ahogy Miklóska (Innen is jobbulást neki!) mondá vala (Adamo remélem már jattoltál a Keresztapáddal, mert ha nem picsán rúglak!). De visszatérve a citált témához, nekem mint gyakorló versenyzőnek egy javaslatom van:
„Ne legyél másnapos, de ha már az vagy, akkor legyél férfi és tedd a dolgod, ne nyavajog, azt meg ki ne merd ejteni a szádon, hogy többet nem iszol!”
Itt jegyzem meg, hogy kurva jó dolog berúgni, mert addig se gondolkozol, variálsz és mellesleg jól érzed magad. Az meg, hogy másnap szar, élő halott vagy belefér, mert ettől szép az egész!
Adamo IGYÁL!!!
Ui.: Amúgy egy óriás bögre kakaó, ahogy Anya csinálj, az csodát tesz! Menj át és próbáld ki! (Hivatkozz rám:-))
Szólj hozzá!
Címkék: blog anya ital másnaposság kakaó cefre tütü adamo
Halloween biztosan egy remek ünnep, de ez a ránk erőltetetett tökölődés, engem legalább annyira hidegen hagy, mint gyakorló buzit a pina. Amúgy, ha jobban megfigyeljük, van némi rokonság a mi beöltözős betlehemezésünk és a tengerentúli beöltözős ijeszgetőzés között. Szórakoztató gyerekprogram mindkettő, ahol a csengessünk be mindenhova és gyűjtsünk ajándékot a fő vezérlő elv. A halogén tökös ünnep azonban odaát igencsak kinőtte magát, beöltözik, riogat mindenki, vicceskednek, vérgőzben trancsíroznak, öldökölnek, legalábbis a témába vágó filmeken, mindenki jól érzi magát. Jól működő iparág az egész nem több, amíg a halál el nem választ. De amiért ezt a pár értelmetlen sort ide rittyentettem, az nem más, mint az, hogy a héten megjelent a Megadeth 13. albuma, amit a nyaksérüléséből felépült Mustaine és szabadcsapata beöltözve (Dave "Frankenstein" Mustaine, a "Werewolf" David Ellefson, "Phantom of the Opera" Chris Broderick and "Vampire" Shawn Drover) népszerűsített eme remek ünnepen, az egyik legnépszerűbb amerikai show műsorban. Egyébként a házigazda Jimmy Kimmel nagy rock rajongó és Dave mester nagy cimborája. Úgyhogy éljenek a halottak, így visszamenőleg is! Metál Testvéreim!
Vitathatatlan tény, hogy szinte már mindenről volt szó ezen a blogon, egy dolgot kivéve: a testet ízeire cincáló másnaposságról.
Hiába kutattam a pöcs(szó)felhőben, semmi erre utaló címszót nem találtam a témában.
Egyszerűen hihetetlen. Jómagam - 20 felett - elmondhatom, hogy megéltem már ezt-azt, voltam a pokol legmélyebb bugyraiban is, kiálltam számtalan próbát, de a kibaszott másnaposság mindig ki tud készíteni.
Kutatások sorozatát lehet véghezvinni a témakörben, hogy mit lehet tenni, mivel előzhető meg, mi a legjobb és leghatásosabb gyógymód az adott helyzet túlélésére, de ezt is embere válogatja.
Itt egy kisebb összeállítás a lehetséges taktikai lépésekről:
1. Először is egy kiadós szarással köszöntsd a szép jó reggelt!
2. Próbáld semlegesíteni anyádat!
a, konyhát messzire kerüld el!
b, ha bármit mondd, legyen a válaszod mindig: "úgy van" ill. "persze, soha többet"!
c, ha a türelem-aksi lemerül: őrizd meg hidegvéred, ne pazarold el azt a kevés energiádat is a magyarázkodásra! Ha a hangprojektora meghibásodna, és már csak baltával lehetne orvosolni a problémát: fejhallgató fel, zene maxra!
d, nyugtató és vidám muzsikával élvezd a remek perceket, vicces és ambivalens élményben lesz részed, ha a kintről beszűrődő mormogásokat is hallod közben!
3. Igen, hoppá: elfelejtetted magadhoz venni a fontos kellékeket, így vissza kell térned az oroszlánbarlangba, mivel segédeszközöket csakis ott találsz. Bár lassú vagy és igen-igen kába, mégis gyorsnak kell lenned: folyadékot (ne kávét) keress! Lehetőleg szénsavasat: ásványvíz, pezsgőtabletta, sör. (Az utolsót javasolnám, hogy friss és üde legyél, amikor azonosítanod kell magadat a tükörben!)
4. Igényesebbek le is zuhanyozhatnak, ha van erejük!
5. Ha nincs nagyon összeszűkülve a gyomrod, akkor ehetsz egy keveset, de ehhez tudnod kell, hogy hova kell menned!
6. A rossz hír, hogy nagyon nehéz küzdelem ez, a jó hír viszont az, hogy e próbatételek alól könnyen felmentheted magad, ha inkább folyamatosan iszol!
A neheze most jön: menni kell takarítani és ezzel együtt felszippantani egy kis port is...
· 1 trackback Szólj hozzá!
Címkék: ital másnaposság cefre tütü
Már értekeztem egyszer az irodaházi munkáról és létről, pontosabban nemlétről, de ami most történt mindent visz. Szokásos, nagyon lelkes, agyvelőre éhes, hiperaktív állapotban araszoltam egy megbeszélésre, a jobb lábamat a tankönyv szerint magam után húzva. Persze, mert ez ehhez az életformához a gyorsaság miatt szorosan hozzátartozik, több utat kell megtenni és a szintkülönbség is nagyobb, mint a Kinizsi Százason, de itt legalább van lift. ’Egyik lábam itt, hol a másik!’ üzemmódban futok, mint egy őrült egészen a liftig, ott a szokásos tömeg. Ilyenkor vagy befogod a pofád és nem veszel levegőt, vagy elsütöd a szokásos poénjaidat, próbálod jól érezni a szánalmas állapotodat és röhögsz magadban. Némileg billegve, de üzembiztosan az ajtótól távol megtorpanok, hidraulika nyílik, szokásos BKV hangulat, még ki se esnek belőle, már pörögnek be a frissensültek, pedig itt le se tudnak ülni, én meg állok, mint, de figyelmesen, zörögve magamban. Köszönés, hogy vagy, hívjál fel, küldtem valamit, dögölj meg te bunkó, a kurva anyád, papucsos kurva, ilyesmi, majd elsütöm a végén az egyik agyvelőzabálónak mellettem a szokásos poénomat, persze jó hangosan: ’A házszabály és az érdekeid is azt kívánják, hogy ilyenkor engedd be magad előtt a nőket, az öltönyösöket, a nyakkendősöket és vasalt ingeseket, utána, ha marad hely mehetsz!’ (Ehhez képes, a „Hogy hívták Ben Hur kiskorában?’ igencsak friss vicc!) Miközben beléptünk, megszólalt egy bájos, csodálkozó női hang: „Tényleg?”. Azonnali replika: „Persze!” Ez az elsőn volt, én a 6.-on szálltam ki, addig síri csönd és némaság honolt. A hölgy a 8.-on dolgozok, jogász és nem szőke! Hűbaz?!
Szólj hozzá!
Címkék: bkv zombi lift tényleg nyakkendő hurka kinizsi 100 hűbaz