Adamo barátom magyaros vonalához csatlakozva, ma lemászunk kicsit mélyebbre, hiszen a zene árnyékot vet mint ágyat és ágyat vet mint ráncot, ráncot vet, vihart arat.
De mit is akarhatnánk, hiszen a tükrök szilánkjait illesztem össze, mintha csak álmodnék, megváltozott a kép, de ezzel együtt az éjszaka maradék méltóságát keresve a kalapácsláb haranghorizonton minden léptem csendítés.
Tépj, egy oldalt hátulról szakíts szét, minden más lesz mint rég. Az album lángolva ég, nem marad csak szén.
Mai napi zenei "félposztommal" az Isten Háta Mögött zenekar hamarosan megjelenő, egyszerűen csak az Ű címet viselő lemeze előtt tisztelegnék egy régebbi klasszikussal.
Ha jól emlékszem, egyszer régen, valahol Vidivel 2 liter fröccs után egyöntetűen meg is állapodtunk róla, hogy ez az egyik legnagyobb hazai metál, sztóner, rock, "mineknevezzelek?" dal.
"...vagyis én sem vagyok ép, ugyanúgy, ahogy ők sem..."
Emberek, most hogy már hivatalosan is megerősítették a System Of A Down (Egy (társadalmi)rendszer összeomlása) újjáalakulását, nem tudom nem megtenni, hogy ne toljak a mocsok pofátokba egy kis zenét az örmény származású (az örmény népirtás túlélőinek unokái) zseniktől, aki alapjaiban megváltoztatták a kemény muzsikát, teljesen újra felépítve azt.
Az együttesnek eddig öt albuma jelent meg, a nagy áttörést a 2001-es „Chop Suey!” című dal hozta meg a System számára. Hát igen, mikor ezt először hallottam, azonnal betekertem egy lemezboltba és megvolt a következő napok programja. Serj Tankian hangja olyannyira szuggesztív, hogy azóta is emlékszem a napra, mikor először hallottam.
Lehet ezt a számot elfelejteni?
Szerintem kizárt, egyszer meghallgatod és véged! Ki ne énekelné csorda vokálban szívesen ezen sorokat: "I don't think you trust, in, my, Self-righteous suicide, I, cry, when angels deserve to die!"
...father into your hand, i commend my spirit
father into your hand, why have you forsaken me
in your eyes forsaken me
in your thoughts forsaken me
in your heart forsaken me...
Csercsab szerkesztőbának, a Tetoválás című posztjára reagálva küldeném sok szeretettel az alábbi fényképeimet!
    |
Vidi ui.1.: Ha már itt tartunk, akkor én is feltolom a rajzolt lábam, bár egy kicsit más mint Adamo barátomnak, ugyanis nekem egy ígéretet betartva, a két fiam kontúr portréja ugrott fel a saját terveim/rajzom alapján.
Hihetetlen, de mindketten felismerik magukat, de nem csak ők, hanem mindenki, tényleg hasonlítanak!
.jpg) |
Vidi ui.2.: Adamo, Jézust mikor toljuk fel?
Révedjünk kicsit a múltba, amikor éppen, hogy befejeztem az egyetemet (azóta sem jöttem rá, minek jártam oda!) megjelent egy album, amitől azóta sem tudok szabadulni, ez pedig a DOWN NOLA című albuma volt. (Remélem mindenki ismeri és szereti!)
Már a CD belső borító is igen virgonc (Jézus épp szippant), de a zene az valami elképesztő, abszolút etalon azóta is.
A borítóhoz egy gondolat erejéig visszatérve, sikeresen beszereztem egy ilyen Jézusos pólót, amiben sikerül Anyával elmenni egy vasárnapi misére, de láss csodát semmi gond nem volt, sőt a Plébános Úr meg is dicsérte (szerintem a trombitást észre sem vette!).
 |
Adamo testvér már értekezett a kedvenc betonozós témájáról, akkor én is megteszem és felrakom nektek a kedvenc Down számomat napi muzsikának, benne a valaha írt legnagyobb mocsár riff-el!
Lifer köcsögök (1:51-től a libabőr és a révedt tekintetű bólogatás garantált, ja és jól látjátok, itt még Todd "Sexy T" Strange a basszusgitáros!)