Ma van a szépséges kisebbik fiamnak a harmadik születésnapja.
Ez az elképesztő kisember maga az őserő, a természet maga. Folyamatosan mozgásban van, keresi a környezete gyenge pontjait, vigyorogva elpusztít mindent és mindenkit, ahogy szokták mondani cseppet nehéz gyerek, de egyszerűen imádnivaló.
Egyik kedvencem, mikor az éjszaka közepén belövi a levegőbe:
- Apa szerintem szomjas vagyok! (Kedvesen, aranyosan.)
- (Félholtan, tök kábán.) Most mire akarsz kilyukadni?
- Kérek vizet! (Teljesen határozottan, már-már katonásan.)
- (Odaténfergek, adok vizet, amit komótosan megiszik.) Tedd le a buksidat Fiam és aludj tovább! Szeretlek Duda!
- (Lefekszik.) Én is Apa!
- Visszakuckózom magam, elhelyezkedem, alvás üzemmód bekapcsol.
- (Pár perc csend.) Apa cumi is kérek!
- (Innen tök némán, odaténfergés, cumi szerzés, arcba helyezés, vissza!)
Ha szerencsém van, ezt csak egyszer játssza el egy éjszaka. Hát mit mondjak, általában nincs szerencsém, de ez legyen a legnagyobb gondom az életben.
Isten éltessen sokáig fiam, elképesztő módon imádlak!
Mivel tudom, hogy nagyon szereted a csajokat, ezért itt van két szépség, akik még ráadásul zseniálisan énekelnek is, főleg Anneke!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.