Belecsaptam, mint rácponty a tejfölbe, de ez az, ami miatt érdemes zenét hallgatni, basszus, ez olyan őszinte és utcaszagú, hogy nincs mit mondanom.
Amúgy itt az új album, ami szokásához híven legalább olyan tiszta és őszinte, mint a kisebbik fiam, pedig ez harminc küzdelmes év extenzív lenyomata, vicc, de a köpködő Roger már 50-et is elhagyta, de lényegtelen, íme a címadó:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://raklapfos.blog.hu/api/trackback/id/tr732749913
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
