Nem rég Magyarországhoz közel lépett fel a híres ausztrál old boys formáció, a ZiZi Top.
Természetesen azonnal fogtam a sátramat, némi pénzmagot, és irány Küschlingen-Erfurt-Neuerberg, ugyanis ebben az osztrák városkában léptek fel.
Három nappal a jegyek árusítása előtt értem oda, majd rögtön a pénztár előtt sátrat vertem, hogy biztosan kapjak majd jegyet. Én voltam akkor az első és egyetlen, aki koncertjegyre várt. Néztek is rám furán a helyiek...
Egy kicsit kocsmáztam a közelben, majd visszamenetem a sátramhoz, és aludni tértem.
Néhány órával később letartóztatott a helyi rendőrség, de reggelre kiengedtek, de alaposan felkértek, hogy nem sátorozzak a művelődési ház előtt, hanem inkább máskor sátorrozzak majd ott, ne most. És ne ott.
Ezért kivettem egy szobát egy motelben.
Alig vártam, hogy eljöjjön a nagy nap, és jegyet vehessek a koncertre, én akartam megvenni az elsőt.
Csütörtökön reggel 9 órakor már nagy tömeg várta a pénztárnyitást. De mint később kiderült, ebben az időszakban lépett fel Hans-Jürgen Mbaga Mgomgambi afro-germán folklór zenész is, a sorban mögöttem álló 3 parasztbácsi az ő műsorára akart jegyet venni.
ZiZi Top-ra csak én. Mivel a koncert csak ezután két hónappal volt, ezért hazamentem. De előbb persze megvettem a jegyemet! nagyon büszke és boldog voltam.
Két hónap múlva...
Bemelegítésként Apostol koncerten voltam.
De végre eljött a nagy nap, életemben előszőr láthatom élőben a ZiZi Top-ot.
Ismét elutaztam a kis osztrák faluba. Kora délután érkeztem, és egy helyi kocsmában melegítettem az addigra már feltornyosult hatalmas rajongótáborral egyetemben.
Günther és Maria Bad-Kirchen-ből jöttek, míg az olasz srác, Alfredo Pulcsi Velencéből. Tök jól összehaverkodtunk.
Végre eljött az este. Az elsők között rohantam be a művelődési ház küzdőterére. Már 2 órával a koncert elött lehettünk vagy 10-en. Mindenkivel azonnal megismerkedtem, mégse legyünk olyan idegenek egymásnak. Egyszercsak legnagyobb megdöbbenésünkre a 3 bandatag, Billy, Dusty és Frank odajöttek hozzánk, mindenkivel kezet fogtak és átadták szívből jövő sunyáikat! Kimondhatatlan élmény volt.
Aztán este 9-kor elsötétültek a fények (azaz elfújták a petróleum lámpákat) és a srácok belecsaptak a lecsóba. Irgalmatlan színpadi sót nyomtak le, Billy és Dusty vagy 3-szor is odébb léptek onnan, ahová eleve álltak. Az első 4 szám csak bemelegítés volt. De amikor belecsaptak az Antenna című számba, a teljes közönség (ekkor már 13-an voltunk, megszámoltam) extázisba esett! Az öreg Heidi néni még a bugyiját is feldobta a színpadra, ekkor azért 2 percre meg kellett szakítani a műsort.
Aztán másfél óra múlva visszatapsolván őket még eljátszották a Tres Hombres-t, majd mindenkivel ismét kezetfogva elköszöntek.
Én még döbbentem álltam vagy fél óráig a küzdőtéren, a nem csituló örjöngés közepette. De ezután már nem jöttek ki többet.
Hihetetlen élmény volt!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Steinmann 2009.08.27. 14:02:12
Steinmann 2009.08.27. 14:02:49
húsárúsítás 2009.08.28. 14:42:23
csercsab 2009.12.30. 16:26:43
