Decemberben, Salgótarjánban egy 65 éves férfi átbújt a vasúti sorompó alatt, és nekiment az arra közlekedő személyvonat oldalának, majd a hóval fedett útpadkán elesett. Nem lett semmi baja, a rendőröknek csupán annyit mondott: úgy gondolta, ő az erősebb.
Biztos gyúrt!
Szólj hozzá!
Címkék: vonat gyúrás tarján
Újra kell írni a robotika három törvényét!
A robotetika alapjait már a múlt század közepén lefektette Isaac Asimov, de most, hogy jön a robotok új generációja, illene végre tudományos alapokra helyezni őket. A robotika három törvénye ugyanis több kutató szerint csak elméletben működik, és egy igazi ember-robot társadalomban nem állnák meg a helyüket.
Isaac Asimov, a sci-fi fejedelem (Lásd: Alapítvány eposz) már több mint fél évszázada megalkotta a robotika három alaptörvényét, aztán egy egész életművet húzott fel arra, hogy ezen törvények érvényességét, gyakorlati használhatóságát és a bennük rejlő ellentmondásokat a végtelenségig boncolgassa.
A tudomány és technika történetében nem egyedülálló jelenség, hogy egy író fantáziája kijelölni látszik a fejlődés irányát – hol jóslatok formájában, ahogyan Verne Gyula úgymond előre látta az autót, a televíziót meg a légkondicionáló.
A robotetikáról folytatott diskurzus azonban hosszú évtizedeken át megmaradt a fikció szintjén, ahogy biokémia-professzor létére Asimov is megmaradt az első számú, leggyakrabban hivatkozott autoritásnak, hiszen amíg nem létezik valódi mesterséges intelligencia, vagyis nem léteznek valódi robotok, a robotetika valóban közelebb áll a sci-fihez, mint a valósághoz.
A robotika három törvénye
1. A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen.
2. A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének.
3. A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első vagy második törvény bármelyikének előírásaiba.
Ennek a helyzetnek lassan vége. „A következő két évtizedben a robotok képesek lesznek arra, hogy összetett, strukturálatlan környezetekhez alkalmazkodjanak, és emberekkel lépjenek kapcsolatba, hogy segítsenek nekik mindennapi feladataik elvégzésében” – írja három tajvani professzor egy április végén közzétett tanulmányban, amelyben megpróbálják felvázolni, hogyan élhetnének együtt biztonságban a robotok és az emberek.
„Az izolált körülmények között működő, erősen szabályozott ipari robotokkal ellentétben az új generációs robotok viszonylagos autonómiával rendelkeznek majd, és kifinomult kapcsolatba léphetnek az emberrel” – írja Yueh-Hsuan Weng, Chien-Hsun Chen és Chuen-Tsai Sun. A szerzők szerint ugyanakkor a robotok, illetve az emberekkel való kapcsolataik szabályozását nem lehet rábízni az asimovi törvényekre. „Asimov három törvénye hasznosnak bizonyult abban a tekintetben, hogy kereteket adott a robotok viselkedésére vonatkozó vitáknak. Végső soron azonban ezek a törvények nem kielégítőek. A robotikának új megközelítést kell találnia, hogy választ adjon ezekre a bonyolult kérdésekre”.
Hangyát jódlizni
A bonyolult kérdések a mindennapokban egyszerű, jól leírható esetekben nyilvánulnak meg. Két évvel ezelőtt például egy dél-afrikai lőgyakorlaton egy harctéri robot, pontosabban egy Oerlikon GDF-005 típusú, digitális tűzvezetési rendszerrel felszerelt légelhárító ágyú megölt kilenc katonát, és tizennégyet megsebesített, valószínűleg szoftverhiba miatt. Ugyancsak 2007-ben egy Dvorak típusú robotfűnyíró végzett egy dán munkással, idén áprilisban pedig egy svéd céget ítélt 25 000 koronás pénzbüntetésre a bíróság, mert egy kőszedő robot majdnem letépte egy szerelő fejét. A szerelő megúszta bordatöréssel. (Halkan jegyzem meg, hogy nekem megvan a Gyilkos robotok című sci-fi film a Magnum és Gene Simmons Kiss guru főszereplésével).
Az ilyen esetekre még könnyű legyinteni azzal, hogy nem sok van belőlük, illetve hogy itt nem etikai, hanem pusztán technikai problémákról van szó. Hogyan is lehetne számon kérni egy szimpla szoftveren a morális tartást?
Mark Tilden három robottörvénye
1. A robotnak minden körülmények között meg kell védenie önmagát.
2. A robotnak meg kell szereznie, és fenn kell tartania saját erőforrásait.
3. A robotnak folyamatosan jobb erőforrások után kell kutatnia.
A mesterséges intelligencia mostani állapota alapján sehogyan. „Az a probléma, hogy a robotokat erkölccsel ellátni olyan, mint egy hangyát jódlizni tanítani – állítja Mark Tilden, a Robosapien nevű játékrobot tervezője. – Még nem tartunk ott, és mint Asimov számos története bizonyítja, a robotok és az emberek előtt álló dilemmák több tragédiát okoznának, mint amennyi hasznot.” Tilden arról híres, hogy Asimov törvényeire válaszul megalkotta a sajátjait.
Hans Moravec, a Carnegie Mellon Egyetem robotikaprofesszora szerint viszont a 2010-ben még a gyíkok szintjén mozgó robotintelligencia 2020-ra eléri az egerek szintjét, 2030-ra a majmokét, és 2040-re az emberét. Igaz, mindezt a professzor még 1998-ban jósolta, ma lehet, hogy mást mondana.
Az viszont kétségtelen, hogy a robottechnikának már most is vannak olyan alkalmazási területei, ahol felmerülnek etikai kérdések. Nem csak a hadi és az ipari robotok lehetnek veszélyesek: egy brit kutató szerint komoly pszichológiai kockázattal járnak azok a gépek is, amelyeket egyes ázsiai országokban mind gyakrabban használnak gyerekmegőrzésre és idősekről való gondoskodásra. Dél-Koreában és Japánban legalább tizennégy cég foglalkozik ilyen robotok gyártásával, és Noel Sharkey, a Sheffieldi Egyetem számítástechnika-professzora szerint ez a gyakorlat előre nem várt kockázatokhoz és etikai problémákhoz vezet.
Azokat a gyerekeket, akikre robotok vigyáznak, hosszú távon káros pszichológiai hatások érik az emberi kapcsolatok hiánya miatt. Majmokkal végzett kísérletek bizonyítják, hogy azok a fiatal egyedek, amelyeket robotok gondoznak, képtelenné válnak a fajtársaikkal való kapcsolattartásra és a szaporodásra, írta Sharkey a Science magazinban 2008 decemberében. Ugyanígy gondot jelenthetnek az időseknek szánt robotok, mint a japán My Spoon, amely megeteti a gazdáját, vagy az az elektronikus fürdőkád, amely megfürdeti és megszárítja a tolószékes pácienseket, nem beszélve a Matsushita beszélő játékmackójáról, amely időről időre feltesz egy kérdést az idősek otthonában élő ápoltaknak, és a reakcióidőből állapítja meg, hogy riassza-e a humán ápolószemélyzetet.
Csaló szövegszerkesztő, gyilkos böngésző
Amikor robotokról esik szó, nem kell feltétlenül kétlábú, egyfejű humanoidokra gondolni. Az internet egyik feltalálójaként ismert Vint Cerf, aki most éppen a Google fizetett igehirdetője, ezt mondja: „A virtuális és a valós világok össze fognak olvadni. A virtuális interakcióknak való világbeli következményeik lesznek.”
Ebből a tételből következik, hogy akár egy ártatlannak tűnő szövegszerkesztőből vagy böngészőből is válhat robotbűnöző, feltéve, hogy a virtuáliában elkövetett tettei valós következményekkel járnak. Weng és szerzőtársai Cerf viszonylag triviális elméletét azzal egészítik ki, hogy a következő robotgeneráció megjelenésével a robotok egyszerre lesznek virtuális ágensek és fizikai aktorok. „Mielőtt eljön ez a nap, számos fontos politikai és szabályozási kérdést kell tisztázni, hogy elkerüljük a jogi válsághelyzetet.”
Hiába nem léteznek még asimovi értelemben vett, intelligenciával és autonómiával rendelkező robotok, a robotetika az elmúlt évtizedekben számtalan velük kapcsolatos kérdést felvetett. És bár a szakterület művelői a fikció helyett a tudomány eszközeivel operálnak, a Weng-féle tanulmányban említett problémák jó része mintha mégis az Asimov-életműből származna.
A tervezőt vagy magát a robotot kell felelősségre vonni vajon, ha a robot bűncselekményt követ el? Egyáltalán, bűncselekmény az, amit egy robot elkövet? Megengedjük-e a robotoknak, hogy személyiségük legyen? Megengedjük-e nekik, hogy érzelmeket fejezzenek ki? És mi legyen a robotetika valódi tárgya, a robot etikája, vagy a robotkészítőké? Mi lesz a büntetéssel? Ahogy Peter Asaro tudományfilozófus írja: a robotoknak „van ugyan testük, amibe bele lehet rúgni, bár az nem világos, hogy beléjük rúgva elérnénk-e a büntetés hagyományos célját. El is pusztíthatjuk azokat, amelyek kárt okoznak, de – ahogy az embereknek kárt okozó állatok esetében – ez a további károk elkerülését célzó preventív intézkedés lenne, és nem valódi büntetés.” Na, és mi legyen a robotok jogaival, hiszen ha intelligensek és autonómok, akkor jogokkal is fel kell ruházni őket?
És a kérdések kérdése: szabad legyen-e a robotoknak emberrel szexuális kapcsolatba lépniük?
Bár sokszor hivatkoznak Asimovra, Weng és szerzőtársai nem jutnak el oda, hogy újraírják a robotika három alaptörvényét, ehelyett viszont van három értelmes javaslatuk: képesnek kell lennünk arra, hogy folyamatosan értékeljük az ember-robot interakciót, és reagáljunk a való világban kialakuló bonyolult körülményekre; azonnali védekező reakciókra van szükség, hogy csökkentsük a nyelvi alapú félreértések és az instabil autonóm viselkedésből eredő kockázatot, és végül explicit interakciós szabályrendszerre és jogi felépítményre van szükség, amely minden új generációs robotra alkalmazható.
Ha mégsem sikerülne, még mindig ott vannak Asimov törvényei.
Küldeném nektek ezt a igen kellemes karácsonyi rockandroll dalt, az Ómen zenekar előadásában. Nem nagy szám, de egyszer meg lehet hallgatni, jól szól, van benne húzás, a Nagyfi tesók és Kalapács alap, a szöveg sem annyira gáz - Horváth Attila egyébként - meg amúgyis erre a blogra, bővet több, mint sok! Egyébként 1:52 és 2:00 közötti rész egészen kiváló!
Szólj hozzá!
Címkék: karácsony magyar rock
Ehhez nincs mit hozzátenni, a mi Sanyink megint odatette magát, mint Gyurcsány a maszop országos listájára. Egyszerű a foci, mint a faék, a futás és a passz megöli a játékot, gólt kell rúgni, bárhonnan!
Öcsi a budapesti munkás fiatal értelmiségi haza szeretne menni karácsonyra a szüleihez, régen látta őket, meg amúgy is, ez itten a szeretet ünnepe. Apukának már fogyasztható állapotban van a friss bor a pincében, a gyerekkori cimborákat is régen látta, velük biztos lesz egy kis buli, meg Anya is csak egy van.
Elhatározás adott, jó korán kellene indulni, biztos, ami biztos. Öcsi kemény gyerek, irgalmatlanul berúgott előző este, de ha már eldöntötte, csak felkel időben. Az internetről leszedett MÁV menetrendet szerint 10 órakor indul a vonat, oda szeretne érni időben a pályaudvarra, vannak még elintézni valók dögivel, jegy, gyógy sör, nemzeti sport, hammer. Elindul, kilép a házból, minden fehér, a harmadik lélegzetvétel után már deres a szakálla. Buszmegállóban rengeteg fagyoskodó és morgó ember, érzi, hogy valami baj lesz, de megáll és türelmesen vár. Eltelik fél óra és semmi, mígnem megérkezik egy busz, ami csordulásig tele van, de Öcsi tántoríthatatlan, felküzdi magát. Mindenki hörög, egy utas megszólal mögötte, „Ezeken a retek új Volvókon épp olyan hideg van, mint a régi Ikarusokon. Ülni nem lehet, mert felfázunk, kapaszkodni is alig lehet, mert a kezünk hozzáfagy a jéghideg csőhöz. Miért nem fűtenek ezek a BKV-s köcsögök?” Öcsi valahogy kiküzdi magát a keletibe, fél 10 van, a MÁV pénztárnál kígyózó sorok, Öcsi, dönt jegy nélkül felszáll és majd fent fizet, amikor döbbenten megpillantja az információs táblát, mindenhol késés, késés, késés! Leveszi a fülhallgatót, a kedvenc floodgate számánál és elkezd figyelni a hangosbemondóra. A keleti pályaudvar bizonytalan ideig nem indít és nem fogad vonatokat. Öcsi mivel optimista alkat és szereti a kihívásokat, betér egy talponállóba és kikéri a gyógy sörét. Mellette egy kopogtató ember és egy kalauz kávézik, a kopogtató diszkréten megjegyzi a kollégának, hogy a „Váltófűtés nem bír a mínusz 17fokos hideggel, a fagymentesítő folyadék is ráfagy a váltókra, ez vicc, ma már itt nem lesz semmi!” Öcsi azonnal kér egy unikumot, meg egy sört és elgondolkodik az előtte álló napról és azon tervéről, hogy haza szeretne jutni. A probléma megoldó folyadékok elfogyasztása után elhatározza, hogy nem adja fel, kivár amíg lehet, de mivel fázik, egy védettebb helyre behúzódik és tovább folytatja a gondolkodást. Délután kettőkor már igencsak dolgozik benne az igazságszérum, hazatelefonál és közli a helyzet reménytelenségét az otthoniakkal. Megnyugtatják, hogy semmi gond, maradjon és csak holnap induljon útnak, ha már normalizálódott a helyezet. Öcsi megnyugszik, azonnal telefonál a barátainak, hogy este ráér, menjenek el valahova ünnepi mókázni, a mai napot ugyanis benyalta. Természetesen elmennek, szidják a közösségi közlekedési formákat, mindenkinek van sztorija a témáról, megtudja, hogy közel 400 buszt be sem tudtak indítani reggel a hidegben, miközben forgatókönyv szerinti elborulás, agyhalasztás a BKV és a MÁV hathatós támogatásával. Öcsi reggel újra időben felkel, összeszedi magát, felrakja a fülest és elindul, de biztonság okáért egy órával hamarabb, mint tegnap, biztos, ami biztos. Kilép a házból, unikum illatú dezsavű érzéssel, fehérség, deres szakáll, a buszmegálló tele, de legalább jön a nyamvadt busz, menetrend szerint. Keleti, szocreál, káosz, minden változatlan, de nagy nehezen az ötödik gyógy sör után csak elindul egy vonat. Öcsi megnyugszik, beveti magát a büfé kocsiba, az út pont három sörig tart. Hősünk fáradtan, de vidáman leszáll otthon, sikerült két nap alatt megtennie 200 kilométert. Hazaérvén csók Anyu, majd koccintanak egyet Apuval a pincében a nagy viszontlátásra és megállapítják, hogy J. Rambo is hamarabb hazaért, mint ő. Welcome Home, Öcsi! Isznak még egyet, hideg van a pincében, meg amúgy sem siet már sehova. Megérkezett.
Gyerekkorom egyik kedvenc zenekaráról Corrosion of Conformity-ről egy pár szóban szeretnék megemlékezni. A tesómékkal rengeteget hallgattuk őket, a C.O.C. és talán még a Trouble volt az, amit mind a hárman feltétel nélkül szerettünk. Egy biztos a C.O.C. az egyik leghatalmasabb banda a világon.
A zenekar 1982-ben indult, görcsöltek jó sokáig, kiadtak két felejthető hardcore albumot (Animosity, Technocracy), mígnem egy majd négy éves leállás után 1991-ben a Blind albummal és egy teljesen új felállással tértek vissza és odacsaptak rendesen. A Blind alapmű a javából, egységes massza, a zenei zsenialitás és kreativitás tökéletes lenyomata egy olyan hangzással, ami a mi napig letépi az ember fejét. Vitathatatlan alapvetés!
Már ezen albumon megjelentek stoner/doom elemek, ami már nagyjából előre vetítette a jövőt. A Blind után megint tagcserék, szerencsétlenkedés egészen 1994-ig, mikor kiadták a Deliverance című korongot, ahol a mikrofon mögé Pepper Keenan a korábbi másodgitáros került. A Deliverance albumon szinte teljesen maguk mögött hagyták a hardcore múltat, és egy abszolút egyedi hangzású southern albumot raktak le az asztalra, ami ma is hivatkozási alap a stoner/southern körökben. Ezen az albumon is, mint a Blindon minden szám zseniális, elképesztő. Alapmű!
Pepper papa 95-ben beszállt a Crowbar és Pantera tagokat magába foglaló, akkor még project-nek szánt Down-ba és mondom sem kell, hogy megint zseniális dolog született. Pepper egy zseni. 1996-ban Wiseblood címmel új C.O.C. album jött ki. Ezután volt ott minden, Metallica turné, mindenki a lábuk előtt hevert, de sajna az undergroung királyságból nem tudtak feljebb mászni, de lehet, hogy jobb is ez így!
A mágikus 4 év múlva, kijött az America’s Volume Dealer, amit sokan halálra fikáznak, de szerény személyemnek ez az egyik kedvenc lemezem. Alapmű. Ez a szám a lemezről meg egyszerűen mindent visz. Zseniális minden hangja.
„Over time, on judgement day, overdrawn passion play
If I die before I wake, I think I got an even break”
Ekkor újabb tagcsere történt, 2001-ben élő albummal jelentkeztek Live Volume címmel, és természetesen a következő lemezre is újabb 4 évet kellett várni, 2005 áprilisában jött ki az In The Arms Of God címre keresztelt mű.
A zenekar jelenleg pihenőn van, Pepper a Down-al turnézik. Remélem mindenki kint volt az idei PECSA bulin!
Végezetül egy kis oktató video, a két zseni Pepper és Woody tolja a klasszikusokat szép sorban. Köszönjük!
Szólj hozzá!
Címkék: blind down woody pepper coc stonerrock alapmű
Az emberi primitívségnek itten nagyon feszegetik a határait ezek a szépreményű meglett korú férfiemberek. Az szinte biztos, hogy mindegyikőjük gyerekkorában a legnagyobb gyökér volt a grundon, utálta őket mindenki és ez utána sem változott az teljesen egyértelmű. Akármibe fogadok, hogy ezek az okosbácsik, már legalább egyszer a feljelentettek valakit a környezetükbe.
Uraim üljenek be a retek autójukba és húzzanak a jó büdös francba, maguk vérszánalmasak.
Gyere Tibor, megyünk a városba
- dudál türelmetlenül Apa!
Apa kocsit hajt!
Két kézzel, egy kézzel, kéz nélkül Apa kocsit hajt.
Apa ideges.
Apa kocsit hajt figyelmesen, tapasztaltan, türelmesen.
Szólj hozzá!
Címkék: budapest autó bringa köcsögök