Ötvenéves James Bond, a mozifilmek elegáns, humoros, de nem vicces, keményöklű brit titkos ügynöke, a gyilkoló- és baszógép, aki felrázva, nem keverve, de issza.
Ötven év, hat színész, huszonhárom film és huszonháromszor megmentett világ.
„A világuralom, a régi szép álom. Az elmegyógyintézetek tele vannak Napóleonokkal és Istenekkel.”
Mivel James Bond filmet minden tíz évnél idősebb már látott, de van aki nem, ezért nagy valószínűséggel mindenkinek az a kedvenc 007-ese, akit először látott vagy nem. Persze nem lennék én, pedig de, én az izmos-szőröst láttam először, pedig nekem az egyetlen Bondom, aki, az Roger Moore, a fanyar humorú, de vicces mozgáskultúrájú macsó, aki kedélyes és stílusos, meg angyal és persze minden lében kanál. Az összes többi Bond kutyaütő és nem Láng József a magyar hangja: „Van egy kínai mondás, és így szól: „Ha bosszúra készülsz, előtte áss két sírt!””
Egyébként annyira elragadott a Bond láz, hogy nem nézem meg az újabb, szarrá dicsért új mozit a Skyfall -t, mert szerintem szar, meg amúgy is megvettem bagóért a teszkóban minap az összes Roger Moore-os Bondot, mind a 007-et, de ezeket se nézem meg mert nincs időm, meg láttam.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
