Nem szívesen írok egy olyan világbajnokságról, amin a kedvenc csapatom vérfagyasztó játékkal kiesett mint a szar, ráadásul úgy, hogy egy szánalmas chelsea-is (Lampard) maki játszott egyedül tűrhetően, de most mégis megteszem. Egyébként a mai napig nem értem, miért nem játszott kezdőként Peter Crouch?
A népi-koreás barátaim remek kezdés után bekapták és szanaszét szopták a hosszúcicit, de utána, vagyis már közben volt még egy olyan csapat, ahol láttam azt amiről ez a remek sport szól, csapatszellemet, bajtársiasságot, fegyelmet, attrakciót.
Ez a csapat az Uruguay volt!
Volt itt remek védő (Maxi Pereira), remek csatár, vagyis kapus Suárez (ki is állították szegényt!), a személyes kedvencem Abreu a Loco, vagyis Bolond a panenkás tizenegyesek nagymestere és egy remek irányító-csatár Forlán, aki egyben a hadvezére is volt a csapatnak, ahogy szokták mondani a hátán cipelte a többieket, akik alázatosan, rendkívül fegyelmezetten csapatként tették a dolgukat.
Uruguay egy roppant remek csapat, csupa szimpatikus, szerethető emberrel és persze itt van Forlán, az Atlético Madrid (Torrente rules!) csatárklasszisa a világbajnokság aranylabdása, akinek személyében először győzött a szavazáson dobogóról lemaradt válogatott játékos, aki egyébként öt fantasztikus góllal és egy gólpasszal zárta a tornát, szinte nem is szabálytalankodott és felrúgni sem nagyon tudták, vicc, de mindössze kétszer szabálytalankodott és őt is csak kétszer faultolták.
Forlán született csatár, de a vb-n posztján kívül szerepelt, irányított is. 2004 óta Spanyolországban van, hat szezon alatt 145 gólja van, nehezen érthető, miért nem a Realban vagy a Barcában játszik. A srác egy zseni, a futballpályán kívül is kedves, visszahúzódó és szerény ember, az UNICEF nagykövete valamint egy mozgássérülteket támogató alapítvány nagylelkű támogatója. Az Alejandra Alapítványt Diego mozgássérült nővére vezeti. „Diego nagyon erős, az ő ereje nekem is nagy segítség. Örök példa a számomra” – mondta a nővére.
„Diego igazi csapatember, igazi vezér, aki mindig alárendeli magát a csapat érdekeinek.” – mondta Oscar Tabarez a válogatott kapitánya.
A hazaérkezése után Diego ezekkel a szavakkal köszönte meg a vb aranylabdáját: „A társaimnak ajánlom…” Köszönjük!
 |
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
