SZABAD FRÖCCSKÉSZÍTÉST MAGYARORSZÁGON!
A fröccs az egyik nemzeti italunk, népszerűsítésének azonban a legnagyobb gátja, hogy a magas jövedéki adótartalom miatt palackozva csak elvétve kapható.
Vendéglátóhelyen bekeverve jövedéki adómentes (igya mindenki, mert jó!), legyen az palackosan vásárolva is!
Alig kerül palackozott fröccs kerül kiskereskedelmi forgalomba, a jövedéki adója alig 10 millió forint, ami szánalmas!
Töröljék el, vagy csökkentség drasztikusan ezt az semmi értelme adónemet, és venni fogják, mint a cukrot, a forgalomnövekedésből származó ÁFA-bevételből és forgalombahozatali járulékból a kiesés többszörösen visszajöhet.
FACEBOOK CSOPORT -> CSATLAKOZZ!
A borhoz hasonlóan a fröccs jövedéki adótartalma is legyen 0 forint!
Magyarországon jogilag engedélyezett a fröccs palackos forgalmazása, valójában azonban ún. tiltó adó van érvényben, mely literenként közel 500 forintos árhátrányt okoz a polcon és ezzel ellehetetleníti a palackozott fröccs értékesítését.
Köcsögök, Szerintetek, miért nincs palackozott fröccs és fröccsreklám Magyarországon?
Egy kis okosság, csak nektek, csak most. Azt remélem, minden megátalkodott tudja, hogy a fröccs bor és szóda elegye, aminek itt vannak az alaptípusai:
kisfröccs: egy deci bor + egy deci szóda,
óriás kisfröccs: két deci bor + két deci szóda (Etelközi szerkesztőbá itala!),
nagyfröccs: két deci bor + egy deci szóda,
hosszúlépés: egy deci bor + két deci szóda,
házmester: három deci bor + két deci szóda,
polgármester: hat deci bor + négy deci szóda.
Egy kis plussz infó, ha a bor minimum két deci, és a szóda mennyisége nem éri el az egy decit az italt így kérjétek köcsögök:
"... deci bort kérnék, spriccel!"
Most látom, hogy fröccstémában is meló van Viktor, úgyhogy hajrá!
Egy legenda a fröccsről: 1842. október 5-én Fáy András a fóti pincéjébe hívta szüretre Vörösmartyt és néhány barátját. A barátok között ott volt Jedlik Ányos is, a szódavíz magyar feltalálója. Jedlik magával vitte a világ legelső szódásüvegét, majd a házigazda és a vendégek elképedésére elkészítette a Fáy-birtokon a legelső fröccsöt. Ő azonban, németesen, spriccernek nevezte. Vörösmartynak jó magyarként ez a szó nem tetszett és helyette találta ki a fröccs szót, a Fóti dal című költeményében meg is említi a szódával higított bort: „fölfelé megy a borban a gyöngy”.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.