Mindenki leltározik ilyentájt, gondoltam én is beállok a sorba.
Mi a blogtér legalján mozgunk, teljes homályban, elszigeteltségben és tulajdonképpen tudatlanul össze-vissza írunk mindenről, de a zene valamiért mindig visszatérő téma mifelénk is.
Szeretjük a jófajta muzsikát ne tagadjuk, de ebben is, mint mindenben, viszonylagos lelkesedéssel, de a hozzáértés hiányában csak a felszínt kapargatjuk, bár néha mi is belekontárkodunk a nagyobbak dolgába.
Én nem variálnám túl a dolgot, íme az én zenei és némi egyéb kedvencem az óévből:
Lemez, sorrendben: MEGADETH/Th1rt3en; Mastodon/The Hunter; CROWBAR/Sever The Wicked Hand; …
Dalok, nem sorrendben: MEGADETH/Wrecker; ANTHRAX/I’m alive; CROWBAR/Echo An Eternity; TEXTURES/Reaching Home; MACHINE HEAD/I Am Hell; MASTADON/Bedazzled Fingernails; SUBSCRIBE/Between Heaven And Her; Bálnalovas feat. Áron Andris/Spiritual Clone; APEY/Machinery; VALLENFYRE/Desecration; CASKETGARDEN/Unlike; EL CAMINO/Satanik Magiik; AGNOSTIC FRONT/My Life My Way; THY CATAFALQUE/Fekete Mezők; SUPERBUTT/Rockin 'In The Free World; ARCH ENEMY/Yesterday Is Dead And Gone; BLACK COUNTRY COMMUNION/Man In The Middle; DARKEST HOUR/Savor The Kill; The IDORU/I'm moving on; THE HAUNTED/All Ends Well; … (jó keresést és hallgatást!)
Koncert: Kyuss Lives! PECSA (FŰ de jó is volt!) és persze a fiaim otthoni esti koncertjei
Film, sorrendben: Drive; Warrior; Rise of the Planet of the Apes; Blue Valentine; Red, White & Blue; Red State; The Woman; The Tree of Life; The Human Centipede 2 [Full Sequience] (Mindegyik kötelező néznivaló, az utolsót csak saját felelőségre!!!) (jó keresést és filmnézést!)
Könyv: Dave Mustaine: A Life in Metal
Mondat: Apa szeretlek!
Egyébként folyamatosan pofáztam mindenkinek régen, hogy ne töltsön le, mert az tiszteletlenség és alapvetően lopás, hanem vegye meg azt a szart, ha már hallgatni vagy nézni akarja. Hát igen, ha van az embernek erre pénze, akkor nincs is semmi gond ezzel, de mi van akkor ha erre nincs, pontosabban erre sincs? Bajban vagyok manapság én is, de rendesen, ugyanis nem számolva a lehet, hogy jó lesz zenei albumokat, most jelen pillanatban átlag 3-4ezer forintos CD áron számolva a legjobb dalok albumverzióira 40-50 eFT el lehetne költeni csak a külhoni tuti befutó favoritok esetén, pedig igencsak erős a hazai felhozatal is. Komolyan, ennyi pénzmagból simán megvan 3 havi pelenka Duda fiamnak, egyéb opciókról nem is beszélve (pld. 230 nagyfröccs, 15db fél literes gömbkóla, …). Kötelező gyűjtemény darab mind, egytől-egyig, a filmekről nem is beszélve, én szép lassan begyűjtögetem őket, persze eredetiben!
Vegyétek-vigyétek, vagy adjátok kölcsön, én tuti nem adom vissza!
BUÉK mindenkinek!
Blogolásban gazdag új évet kívánnék minden kedves Raklapfos olvasó köcsögnek!
"Sül a malac, zsírja fröcsög, boldog új évet te köcsög!"
Vidi szerény számításai alapján ezt a mondatot szilveszter este kb. 68-szor mondtam el, úgy, hogy az kurvára nem érdekelt senkit sem. De a lényeg, hogy én jól szórakoztam!
És ne feledjétek: a jövő pinája a segg!
1 komment
Címkék: ital szilveszter buék köcsög boldog új évet
...a köcsög zenehallgatók támogatásával?
Lehet, hogy csak nekem tűnt fel, de igencsak vicces felfedezést tettem nemrég. Persze ezt csak ilyen szőrszálhasogató, kibírhatatlan, zenebogár köcsög veszi észre, mint én, úgyhogy előre is bocs, hogy élek, de.
Van egy nagyon híres rece-fice bum-bum-bum zenekar, aminek az alapító gitáros-énekese minden egyes eddig megjelent lemezén legalább egyszer benyögi nagy gerjedelmében, hogy kammon (c'mon).
Szerintem céltalan, idegesítő és cseppet sem szórakoztató, főleg a stúdiós sorlemezek esetében. Elképzelem, ahogy hallgatás közben az egyszeri metálos felpattan, bárhol is legyen, lerázza magáról a mocskot és elkezd egy diszkrét 'one man circle pit'-et.
Akkor a szedett-vedett bevezető után íme a nap kérdése:
Melyik zenekar ez és ki ez a szépreményű kammonozó frontember?
Tűkön ülve várom a megfejtéseket, aki eltalálja, az meghívhatja magát és engem egy italra!
Szólj hozzá!
Címkék: blog nap kérdése cmon tűkön ülve
Nem elég hogy egyre öregebb és nyomorultabb, kopaszodó vén majom vagyok, de erre figyelmeztet szinte minden hír is. Megdöglesz kutya, olvashatod a sorok között, nincs menekvés, add meg magad, ennyi volt.
Itt volt megint egy évforduló, amiről szégyenteljesen módon jó egy hónappal lemaradtam, ugyanis húsz évvel ezelőtt hunyt el Freddie Farrokh Bulsara (Freddie Mercury), a Queen frontembere.
Sosem voltam nagy Queen rajongó, de azt senki, nem vitatja, ahogy én sem, hogy a zenei szocializálódásunk egyik alapzenekara, míg Freddie minden idők legmeghatározóbb és magasan a legjobb rockénekese.
Én talán az egyik legalulértékeltebb, de talán a legjobb Queen dallal köszönnék be cseppet megkésve a bajuszos mesterhez, meghajolva a zsenialitása előtt.
- Mihez van kedved?
Semmihez!
- Baj van?
Nincs!
- Segíthetek?
Minek?
- Szeretnék!
Miért?
- Mert fontos vagy nekem!
Akkor hagyj magamra!
- Tényleg?
Igen!
- Ez jó neked?
Majd én eldöntöm!
- Mit?
Hogy jó-e nekem!
- Miért jó?
Nem jó, de így jobb!
- Jobb?
Mitől lenne jobb?
- Ettől nem!
Akkor kussoljak?
- Akár!
Akkor?
- Igen!
Befogtam!
- Köszi!
Szívesen!
- Nincs mit!
Mit nincs?
- Befejeztem!
Én is!
- Ok, de mihez van kedved?